Elszomorító állapotban a debreceni Lábasház
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.01.11. 09:11 | Frissítve: 2014.01.12. 18:37
Debrecen – Cápa díszítette egykoron azt a Piac utcai fűszerüzletet, mely különös módon a „Török Császárhoz” nevet viselte. A híres boltban karácsony táján különösen nagy volt a forgalom, de tulajdonosai az év többi napján se panaszkodhattak.
A ma Rickl-házként ismert épületegyüttes gyökerei évszázadokkal ezelőttre nyúlnak vissza. Elődje egy földszintes, alápincézett téglaépület, ami a XVI. században készülhetett, amikor még a fésűs beépítés volt általános. A következő század közepén már igazolhatóan kereskedés működött benne, s a Rickl család előtt Fényes István kalmár volt a tulajdonosa – tudható meg Süli-Zakar István helytörténeti dolgozatából.
A dinasztiaalapító Rickl József Antal (1748–1811), pesti német kereskedő Fényestől bérelte, majd vette meg 1789-ben a boltot, a házat és a telket. Korábban egyébként az ingatlanon 1599-től Borbély Gyölgy lakott, majd Zerémi Miklós, Jenei Borbély István, Erdődi András és Gestefeld Albert is. A legenda szerint Rickl kilépte a főutcát, hogy a közepén legyen a boltja. A ma a terület hátsó udvarában lévő Lábasházat (illetve annak legrégebbi részét) ő építtette meg 1792-ben.
A Lábasház mai szerkezete 1850 körül alakult ki. A gyarmatáru-kereskedést kiszolgáló épület funkciója az volt, hogy az első udvarról szekérrel is be lehessen hajtani a raktárak alatt a kertbe, az ottani ecetházhoz, később pedig a belső udvaron lévő tollraktárhoz. A „dufartos” raktár emeleti helyiségeibe az árut csörlőn könnyen fel tudták húzni a kocsiból.
Az épület szorosan egybetartozik a Piac utca 39. szám alatt található Rickl-házzal, mely valójában a Lábasház bővítménye. Ezt az 1820-as években építtette Rickl József Zelmos, aki a Török Császárhoz nevű fűszerkereskedést is vezette. Későbbi fotók (Ruzicska Gyula felvételeinek) tanúsága szerint a bolt mennyezetén egy cápapreparátum lógott, s a segédek és az inasok ennek szájában tartották az irataikat.
A gömbsüveg-boltozatú kapualjon át megközelíthető birodalmat már csaknem 120 éve is így írta le Móricz Pál: ódon sikátorra emlékeztető, kettős udvara van, és a bástyás, vastag kőfalai között hídszerű felépítménnyel kettérekesztett, várszerű udvarában boltíves lakószobák, óriási kalmárbolt, irodák, raktárak, pincék, ólak találhatók. Mindemellett vastáblás ablakok és a jellegzetes rézoroszlánfejes tölgyfakapu hirdeti az ősi kalmár nagymódot.
Rickl József Zelmos üzlethálózatába az 1820-as évektől Triesztből Bécsből, Hamburgból, Brámából és a Balkánról érkeztek a fűszerek. A 46 éves korában bekövetkezett halála után a neje (Rozina) és a veje (Dragota Ignác) vezették a boltot. A család harmadik generációja a német gyökerek ellenére is már az osztrákok és az oroszok ellen harcolt az 1848–49-es szabadságharcban. Sőt 1848 telén Petőfi itt cserélt kardot Rickl József nemzetőr főhadnaggyal.
1855-ben II. József Zelmos vette át a kereskedést, majd Fabriczius Géza, végül Rickl Géza vezette a vállalkozást. A Rickl-kereskedés 1913-ban szűnt meg, de „a” ház még néhány évtizedig fennállt. A házat Rickl Géza idősebbik fia, Zelmos László örökölte. Ő azonban – csakúgy, mint az öccse, II. Géza – jórészt már a nagyhegyesi tanyáján élt, és ott gazdálkodott. A II. világháború után az ő földjeiket is felosztották, de a cséplőgép- és traktorkezelői vizsgáik révén találtak munkát.
Az idősebbik Rickl-ág utolsó férfitagja, Rickl II. Géza, a Csobaji Tsz raktárnoka, 1975-ben halt meg. A Rickl-házat 1951-ben államosították, s több családot költöztettek bele. A Rickl család utolsóként itt élő tagja az utolsó tulajdonos Rickl László felesége, Dax Matild volt, aki Bécsből származott, és csak keveset beszélt magyarul. Az egykori mosókonyhában húzódott meg...
A Rickl-házban ma is élet van, a 220 éves Lábasház azonban évek óta üres, viharvert. A környéke is egyre rendezetlenebb, pedig mellette áll a város legrégebbi épülete is, valamint az egykori Spartacus Sporttelep. A Lábasház kirakatában lévő tábla szerint a Cívis Ház Zrt. bérlőt keres a házba. Legutóbb egy számítástechnikai cég működött itt, és 1986-ban újították fel. A műemléki védettségű, 614 négyzetméteres ingatlan vendéglátói, szállásjellegű és irodai célokra hasznosítható.
A patinás ház egyébként Szabó Magda családregényének, a „Régimódi történet”-nek is fontos színhelye. Ugyanakkor a krónikák szerint 1849. augusztus 3-tól a várost lerohanó cári és császári csapatok tábornokai közül itt szállt meg gróf Rüdiger generális. Petőfi Sándor kardját a háziak csak az utolsó pillanatban tudták elrejteni csatornában a külföldiek elől. A kardot ereklyeként őrizték, de aztán a II. világháborúban nyoma veszett.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)