Előbb fogyasztunk, aztán fogyasztunk – így karácsonyoznak a debreceni sportolók
Szerző: Vida Gyula | vida.gyula@dtv.hu Közzétéve: 2014.12.24. 09:01 | Frissítve: 2014.12.24. 15:03
Horváth-Pásztor Bettina először készít karácsonyi menüt, Kudor Kitti viszont nem rajong érte. Szakály Péter kedvenc levesére áhítozik, Kállay Márk pedig főkóstolóként veszi ki a részét az ünnepi készülődésből. És egy karácsonyi sporteredmény: Mákos – Diós: 3:1
Betti, a Konyhatündér szépségkirálynő
Horváth-Pásztor Bettina, a DVSC-TVP-Aquaticum szépséges kapusa első „férjezett” karácsonyára készül. Nem is akárhogy. Még azt is vállalta, hogy ő főz. Ahogy az a gondoskodó nőkre jellemző, az ajándékvásárlást már egy héttel az ünnep előtt letudta.
- Örülünk a karácsonynak, de azért nem engedhetjük el magunkat, mert nagyon fontos meccsünk lesz december 29-én Békéscsabán, úgyhogy a töltött káposztával, meg a bejglivel vigyázni kell. A nehezén már túl vagyok, hiszen mindenkinek megvettem az ajándékát. Számomra egyébként ez különleges ünnep lesz, mert a férjemmel ez lesz az első közös karácsonyunk, úgyhogy én fogok főzni, ahogy az egy jó háziasszonytól el is várható. Mondjuk azt még nem tudom, hogy milyen ételt készítek, de összeállítok valami finom menüt.
Karácsonyi keresztkérdés:
- Mákos, vagy diós bejgli?
- Jöhet mind a kettő...
Kitti, a majdnem vega karácsonymániás
Kudor Kitti a kézilabdacsapat kapitánya igazi karácsonymániás. A facebook oldalán visszaszámláló jelzi, hogy hányat kell még aludni az ünnepig. Nem híve az ajándékozásnak, és a karácsonyi menünek, merthogy majdnem vega.
- Nem az ajándékokról kellene, hogy szóljon az ünnep, hanem a családról, az együttlétről. Ennek a mindenáron és olykor erőn felül ajándékvásárlásnak abszolút ellene vagyok. Őszintén szólva én akkor is boldog lennék, ha semmilyen ajándékot sem kapnék, elég, hogy látom a szeretteimet. Az előkészületnek komoly hagyományai vannak nálunk. A házat és az udvart együtt szoktuk díszíteni, ezen már túl is vagyunk, a fenyőfát pedig mindig 23-án vesszük meg. Ami a főzést illeti, nem vagyok egy konyhatündér, de segítek anyunak és a tesómnak, ők főznek. Egyébként rám nem nehéz főzni, mert majdnem vega vagyok, ugyanis nem eszem húst, kivéve a csirkecombot. Hogy ez hogy alakult ki, magam sem tudnám megmondani.
- Mákos, vagy diós bejgli?
Egyik sem. Nem szeretem a bejglit, meg úgy egyáltalán a süteményeket. Ez valahol szerencsés is, mert így nem kell tartanom a fölös kilóktól.
Szaki, a nagyi kedvence
A DVSC-TEVA csapatkapitánya Szakály Péter családjával tölti a karácsonyt, azt mondja, elsősorban a „fogyasztói társadalmat” erősíti ilyenkor, az előkészületet meghagyja a hölgyeknek. A kés, villa és a kanál mellé egy további evőeszköz, a mérleg is betársul, mert a kilókra figyelni kell. Az ajándékvásárlás pedig – férfiakról lévén szó - általában az utolsó napokra marad.
- Azért szeretem a karácsonyt, mert végre pihenő van, nem kell a focival foglalkozni, de a viccet félretéve, nagyon fontos ünnep ez nálunk, az egész család nagyon várja, hogy végre együtt legyünk. Kaposváron jövünk össze a szüleimnél. Mondjuk az ünnep előtti 3-4 napot nem nagyon szeretem, a tömeg, a nyüzsgés, a herce-hurca az ajándékvásárlásokkal nem a kedvencem. Minden évben megfogadom, hogy időben megveszem az ajándékokat, aztán mégis az utolsó napokra marad. Sosem veszünk nagy dolgokat, inkább személyes apróságokkal lepjük meg egymást. A legjobban egyébként azt várom, hogy végre együtt leüljünk az ünnepi asztalhoz. Jön a nagyi a „de vékony vagy fiam” megjegyzésekkel, úgyhogy ilyenkor dőzsölünk. A kedvenc húsos káposztalevesemet például már idén is megrendeltem, meg jöhet a töltött káposzta is, de csak módjával, mert két hét alatt 3-4 kiló is felszaladhat, az pedig az alapozáskor nagyon tud fájni, mikor le kell adni.
- Mákos, vagy diós bejgli?
- Mákos, egyértelmű!
Márk, a főkóstoló
Kállay Márk, a DVSE csapatkapitánya az év jelentős részét vízben töltötte, persze, hogy mindent szeret, ami vízben úszik, azaz jöhet a halászlé. Férfiról lévén szó, az ajándékvásárlást természetesen az utolsó napokra hagyta.
- Számomra a legnagyobb legfontosabb, legszebb családi ünnep a karácsony. A szülőkkel, nagyszülőkkel töltöm majd Budapesten. A készülődésből igazából nem nagyon veszem ki a részem, mondjuk mióta tudom, hogy nem az angyalok hozzák a karácsonyfát, a díszítést magamra vállalom, azt szeretem, már csak a fenyő illata miatt is. Ami az ajándékokat illeti, mindig az utolsó napokra hagyom a vásárlást, nálam ez már szokás, én szeretem, hogy akkor már nagy a nyüzsgés a városban. Tudom, hogy sokan azt mondják, hogy már csak az ajándékokról szól a karácsony, de szerintem azért fontos, hogy meg tudjuk lepni egymást, mert olyankor látszik, hogy odafigyelünk a másikra. Jólesik az embernek, főleg adni, boldog pillanat, mikor a másik szemén látod, hogy telibe talált az ajándék. A készülődésből nagyon nem veszem ki a részem, viszont szívesen megeszem, amit a családban főznek, én így veszem ki a részem a munkából...
- Mákos, vagy diós bejgli?
- Csak a mákos! Egyébként édesszájú vagyok, karácsonykor amolyan főkóstolóként hasznosítom magam.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)