Eladhatják Debrecen egyik legrégebbi és egyben legkülönlegesebb épületét – fotókkal
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2018.06.22. 12:17 | Frissítve: 2018.06.22. 12:21
Debrecen - Az épület felújítása 150-200 millió forintba kerülne, egy vevőjelölt 85 millióért venné meg, s vállalná, hogy rendbe hozza.
Régóta hirdeti eladásra vagy bérlésre a városi ingatlankezelő, a Cívis Ház Zrt. a Piac utca 39. szám alatt álló Lábasházat. Most jelentkezett vevő. A Csonkatemplomhoz közeli ingatlanban az önkormányzatnak és a Cívis Háznak is van tulajdonhányada, de mivel a Cívis Ház városi tulajdonú cég, az ingatlan gyakorlatilag az önkormányzaté.
A vételi ajánlatot épp így Debrecen közgyűlése is meg fogja tárgyalni jövő heti ülésén, s dönt arról, hogy eladják-e az épületet 85 millió forint + áfáért.
Papp László polgármester előterjesztésében azt írja,
a Lábasház 2010 óta üresen áll.
Műszaki állapota rendkívül rossz, a teljes gépészeti és elektromos rendszer cserére szorul, a pinceszinten, illetve az épületen belül néhol süllyedés jelei láthatóak. Az épület rendeltetésszerű használathoz annak teljes körű, mindenre kiterjedő felújítására volna szükség,
ami előzetes költségbecslések alapján 150-200 millió forintba kerülne.
Az ajánlattevő – akit nem nevez meg a polgármester – az ingatlant turisztikai, valamint idegenforgalmi célokra kívánja hasznosítani, színvonalas és magas minőségű melegkonyhás vendéglátóhelyet, illetve szálláshelyet akar kialakítani. Az ingatlanon található épületek történetére, az azokhoz köthető tradíciókra tekintettel, Rickl József Antal, illetve Szabó Magda tiszteletére állandó kiállítóhelyet is tervez megvalósítani.
Az épületfelügyelet éves szinten mintegy 1-2 millió forint költséget jelent a Cívis Ház Zrt. számára. Az épület műszaki állapotának további állagromlása megelőzése miatt sürgősen mintegy 5-10 millió forint ráfordítás lenne szükséges. Bérlőjelölt eddig nem jelentkezett.
Különös történetű épület
A Rickl-házként is ismert épületegyüttes gyökerei évszázadokkal ezelőttre nyúlnak vissza. Elődje egy földszintes, alápincézett téglaépület, ami a XVI. században készülhetett, amikor még a fésűs beépítés volt általános. A következő század közepén már igazolhatóan kereskedés működött benne, s a Rickl család előtt Fényes István kalmár volt a tulajdonosa – tudható meg Süli-Zakar István helytörténeti dolgozatából.
A dinasztiaalapító Rickl József Antal (1748–1811), pesti német kereskedő Fényestől bérelte, majd vette meg 1789-ben a boltot, a házat és a telket. Korábban egyébként az ingatlanon 1599-től Borbély Gyölgy lakott, majd Zerémi Miklós, Jenei Borbély István, Erdődi András és Gestefeld Albert is. A legenda szerint Rickl kilépte a főutcát, hogy a közepén legyen a boltja. A ma a terület hátsó udvarában lévő Lábasházat (illetve annak legrégebbi részét) ő építtette meg 1792-ben.
A Lábasház mai szerkezete 1850 körül alakult ki. A gyarmatáru-kereskedést kiszolgáló épület funkciója az volt, hogy az első udvarról szekérrel is be lehessen hajtani a raktárak alatt a kertbe, az ottani ecetházhoz, később pedig a belső udvaron lévő tollraktárhoz. A „dufartos” raktár emeleti helyiségeibe az árut csörlőn könnyen fel tudták húzni a kocsiból.
A patinás ház egyébként Szabó Magda családregényének, a „Régimódi történet”-nek is fontos színhelye.
Ugyanakkor a krónikák szerint 1849. augusztus 3-tól a várost lerohanó cári és császári csapatok tábornokai közül itt szállt meg gróf Rüdiger generális. Petőfi Sándor kardját a háziak csak az utolsó pillanatban tudták elrejteni csatornában a külföldiek elől. A kardot ereklyeként őrizték, de aztán a II. világháborúban nyoma veszett.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Elszomorító állapotban a debreceni Lábasház | 2014.01.11 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)