Egyetlen pap sem adta össze Debrecenben az ifjú párt
Szerző: Szilágyi Szilvia | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.06.29. 09:00 | Frissítve: 2019.07.01. 16:01
Debrecen – Miről mesélnek az utcák és az épületek? A hűtlen Petőfi, a mézeskalács-készítő Kerékgyártó, a gyermek Szabó Magda, a jótékonykodó Svetitsék és a Fejérló nyomába eredtünk.
Rövid, ám történelmi emlékekben, látnivalókban igen gazdag a gróf Batthyány Lajosról elnevezett cívisvárosi utca. A középkorban Kis-Vargának, azt követően pedig Harmincados köznek neveztek, mivel itt székelt a királyi adószedői hivatal.
Városnéző sétánkon, itt, a város szívében Erdei Nóra kalauzolt még a Pad Fesztiválon. Első állomásunk a Batthyány utca legrégebbi épületéhez, a 4. szám alatt található pizzériához vezetett. A ház egykori tulajdonosa Kerékgyártó Sándor volt, Debrecen legjobb mézeskalács-készítője. Az üzlet nem csak lelki szemeink előtt tűnhet fel, hiszen a kereskedő boltjának berendezése még ma is megtekinthető a Déri Múzeumban.
Innen csak egy ugrás a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán található hétszintes palota. Az 1926-1927-ben emelt patinás épület helyén a 19. században az a pajta állt, ahol színészi pályafutása során a két költőbarát, Arany János és Petőfi Sándor is fellépett.
Petőfi egyébként többször megfordult Debrecenben. A városban ismerkedett meg a kor híres színésznőjével, Prielle Kornéliával is. A fáma úgy szól, hogy amikor Kornélia Szigligeti Ede Két pisztoly című darabjában játszott, s megtudta, hogy a közönség soraiban Petőfi is ott van, a megadott dal helyett a költő egyik szerzeményét énekelte el.
A lánglelkű költő nem csupán meghatódott a szép gesztuson, de úgy elvarázsolta a színésznő, hogy másnap megkérte a kezét.
Kornélia ugyan igent mondott, a házasságkötés mégis meghiúsult, egyetlen olyan katolikus vagy református debreceni pap sem akadt, aki hivatalos papírok és szülői beleegyezés nélkül összeadta volna a fiatal párt.
A helyzet pikantériájához az is hozzátartozik, hogy a lánykérés idején Petőfi már Szendrey Júlia vőlegénye volt.
Ezzel azonban nem állt meg Petőfiék debreceni története. Ugyancsak a közelben, a Szent Anna-plébánián keresztelték meg Petőfi és Szendrey Júlia fiát, Petőfi Zoltánt, aki apjához hasonlóan fiatalon életét vesztette.
Apa és fia után néhány pillanatra a feleség és anya alakját is megidéztük. Szendrey Júlia ugyan Petőfi hitveseként, múzsájaként írta be magát a történelembe, ennél többre volt hivatva. Írással, műfordítással is foglalkozott, méltó szellemi társa volt a költőnek. Műveltsége mellett különc viselkedésével is felhívta magára a figyelmet: modern nő volt, aki messze meghaladta a korát. Az asszony az elvárásokra fittyet hányva nadrágban járt, rövidre vágatta a haját és úgy füstölt, akár egy férfi. Igazi lázadó volt, aki a szabadságharc előkészítésében is részt vett, a forradalom után pedig minden követ megmozgatott, hogy eltűnt férjét megtalálja.
A középkorban Debrecen még katolikus település volt. A város első katolikus temploma a Szent András névre hallgatott, amely 1564-ben teljesen leégett. A reformáció után az újjáépített templom a reformátusok kezére került. A katolikusok végül külső beavatkozás hatására 1716-ban kapták vissza plébániájukat, s ekkortól kezdődhetett el a templomépítés is. Mivel a középkorban ezen a környéken már állt egy Szent Anna tiszteletére épített templom, az új szentély neve magától értetődő volt.
Sokak kedvenc írónője Szabó Magda, aki a Szent Anna utca 22. szám alatt gyerekeskedett. A családi házat azóta ugyan lebontották, helyét emléktábla jelzi.
Mint minden nagyobb városnak, Debrecennek is akadtak mecénásai. Ilyen volt a Svetits-házaspár, Svetits Mátyás kereskedő és felesége, Kojanitz Anna, akik 1896-ban alapították meg a Szent Anna utcán álló Svetits Intézetet. Az egykori leányintézet napjainkban koedukált óvodaként, általános- és középiskolaként működik.
Nincs messze ide a megyeháza sem, amit Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján emeltek 1911-1912-ben. A telken egykor a színházi előadásoknak is helyet adó Fejérló Szálló állt, ahol Kossuth Lajos és II. József is megszállt.
A megyeháza mai szecessziós pirogránit díszítőelemeivel, színes üvegablakaival és a huszártorony csúcsán álló Árpád fejedelem szobrával a város egyik kiemelkedően szép épülete – érdemes részleteiben is megcsodálni!
– Néha meg kell állni, meghallgatni, miről mesélnek a falak!
– mondta túravezetőnk, aki szerint a séták tanulsága, hogy járjunk nyitott szemmel a városban.
A közeljövőben a Homokkertben és az Újkertben is szeretne városnéző túrát tartani Erdei Nóra, hiszen a kertvárosi övezetben és a panelek között is érdekes dolgok bújhatnak meg. Ha kedvük és idejük engedi, tartsanak vele!
Bővebb információt ezekről a sétákról itt találnak!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)