Debrecenben is tanulható a logikus, diplomamentőként is ismert nyelv
Szerző: Óvári Anna | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.11.15. 10:00 | Frissítve: 2019.11.15. 10:00
Debrecen - Az eszperantó a legszélesebb körben beszélt mesterséges nyelv, térben igen elterjedt, ugyanis mintegy 115 országban beszélik. Habár sehol sem fogadták el hivatalos nyelvként, több államban, többek között Magyarországon és Kínában is a hivatalos oktatás része. Kérdés, hogy egyáltalán kik és miért tanulják az eszperantót?
Gajdos Pál, a Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központjának oktatója évtizedes gyakorlattal tart eszperantó órákat kezdőknek és haladóknak egyaránt, továbbá felsőfokú nyelvvizsgára is felkészít.
Sok reményvesztett felvételiző vagy diploma előtt álló fiatal keresi meg azzal a céllal, hogy rövid időn belül elsajátítsa a nyelvet. Jelenleg a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban is tart órákat, minden kedden 16.30-tól. Találkozásunk alkalmával is két csoportot, egy kezdőt és egy haladót foglalkoztatott.
Mit is érdemes tudni az eszperantóról?
Az eszperantó egy nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító mesterséges eredetű nyelv, melyet Lazar Markovics Zamenhof hozott létre 1887-ben. A zsidó származású szemorvos fiatalkorát Oroszországban töltötte, és ott szembesült a különböző nemzetiségűek vitáival, melyek fő okát abban látta, hogy nem egységes nyelven diskuráltak.
Ekkor fogalmazódott meg az ötlet benne, miszerint egy nemzetközi kommunikációra szánt nyelvezettel az emberek könnyebben megértenék és megismernék egymás kultúráit.
1878-ban Zamenhof el is készítette az eszperantó első tervezetét, majd kisebb-nagyobb módosítások után 1879-ben már tanította is barátainak a nyelvet. Emellett eszperantóra fordította az Ótestamentumot és Shakespeare néhány színdarabját is, ezzel pedig nemcsak a nyelv kezdeményezőjeként, hanem első alkotójaként is bevonult a történelembe.
Zamenhof elképzelései szerint az eszperantó úgynevezett második nyelvként minden közösség számára elfogadott kellene, hogy legyen. Célja az volt, hogy egy könnyen elsajátítható és politikailag semleges nyelvet hozzon létre, amely „meghaladja” a nemzetkultúrák határait, előmozdítja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között.
A nyelv eleinte főként írásban terjedt, majd az első eszperantó világkongresszuson, 1905-ben került sor a szóbeli használatára. Az eszperantót amúgy a beszélői általában természetesnek tekintik, mivel úgy változik, mint a természetes élő nyelvek többsége.
Zamenhof példáját többen követték, így számos író, költő, eszperantista ezen a nyelven írta műveit vagy fordított. Az eszperantót használják utazáshoz, levelezéshez, művészeti rendezvényeken, tudományos kongresszusokon és vitákhoz és nemzetközi találkozókon. Van zenéje, színháza, sajtója, létezik több eszperantó tankönyv is, illetve készültek eszperantó nyelvű filmek, és vannak eszperantó rádió- és tévéadások is egyaránt. Kiterjedt irodalommal rendelkezik: a világirodalom jó részét lefordították már eszperantóra, de emellett eredeti eszperantó nyelvű művek is jelentős számban születtek.
Megfigyelhető, hogy az eszperantót beszélők száma is folyamatosan nő, habár növekedésében hullámvölgyek tapasztalhatók. Az első világháború után nagyon megfogyatkozott a nyelvet beszélők száma a korabeli diktátorok miatt. A nyelvet létrejötte után különböző célokra használták, ami nem tetszett mindenkinek. Sztálin a világpolgárok nyelvének, Hitler a zsidók nyelvének nevezte, mivel Zamenhof zsidó volt.
A háború után újjáéledt a béke és a harmónia iránti vágy, ami segítette a nyelv terjedését. A totális diktatúrák azonban a második világháború végéig üldözték az eszperantistákat. Majd a háború után az Egyesült Nemzetek Szövetsége elismerte nemzetközi nyelvként, miután több 10 millióan aláírták az ezt szorgalmazó petíciót, később az UNESCO is hasonlóan elismerte az eszperantó jelentőségét, ezzel megszilárdította a nyelv legitimitását.
Kik használják és miért?
- Az eszperantónak a világbéke szempontjából lenne óriási haszna, hiszen csökkentené a nemzetek közötti gyűlölködést, és egy közösen beszélt nyelv révén könnyebben elfogadnák a kulturális különbségeket az emberek – összegezte Gajdos Pál.
A nyelvet a világon a legkülönbözőbb intézményekben, illetve tanfolyami formákban oktatják. Magyarországon is a hivatalos oktatás része, minden iskolatípusban oktatható, egyenjogú nyelv. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2004-ben kiadott állásfoglalása szerint az eszperantó élő nyelv.
A 2000-es évek első évtizede közepétől fogva épp emiatt sokan választották a felvételi többletpontokhoz vagy a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgának,
így 2005-ben az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb nyelv lett. Tehát a huszonévesek körében a legnépszerűbb, vélhetőleg a továbbtanulás és a diploma miatt.
Gajdos Pál tanítványai is zömével egyetemisták, akiknek felsőfokú tanulmányaikhoz szükséges egy nyelvvizsga. Többen arról panaszkodnak, hogy nincs megfelelő nyelvérzékük, de az eszperantó egy logikus és könnyen tanulható nyelv, melyet nekik is sikerült rövid időn belül elsajátítaniuk. Emellett több kutatási eredmény is tanúskodik az úgynevezett propedeutikai hatásról, mely azt jelenti, hogy az eszperantó tanulása segíti más nyelvek, különösen az újlatin nyelvcsalád nyelveinek elsajátítását.
Mára az eszperantó jelentősége hatalmas lett, a nyelv folyamatosan továbbalakul és bővül. Évente több száz nemzetközi konferenciát és találkozót szerveznek eszperantóul, vagy a nyelvhez kapcsolódóan.
HOZZÁSZÓLÁSOK (5)
Gajdos Pál Miklós
edermester Úr! Az eszperantó tanulása 5-6-szor könnyebb más nyelvek tanulásánál, nem pedig csak 1,5-szer mint Ön állítja. Lényegesen több ideje marad tehát a tanulónak az anyanyelve , a magyar irodalom, történelem stb. elsajátítására, ha nem egy nehéz idegen nyelvet kezd el már az 1. (!) osztályban tanulni.Különben is pedagógiai alapelv a "fokozatosság elve", tehát a nyelvtanulást sem egy nehéz nyelvvel kellene kezdeni "fokozatosan" folytatva hosszú éveken át...,hanem a szuper könnyű és latin szókinccsel rendelkező (+más eredetű nemzetközi szavak) gazdag fordításirodalommal bíró ESZPERANTÓ nyelvvel.
Szabó Tibor
edermester: igazad van, sokan csak kibúvóként tanulják az eszperantót, mert így tudnak a leggyorsabban és legolcsóbban nyelvvizsga-bizonyítványhoz jutni. Ez egy törvényes kiskapu, és szerintem nem érdemes azokat hibáztatni, akik ezt kihasználják. A törvényhozónak és a felsőoktatási intézményeknek kellene bezárniuk ezt a kiskaput, hogy a nyelvvizsga-követelményt tényleg csak olyan nyelvvel lehessen teljesíteni, amelyik megfelel a képzés céljainak. Attól még bárki megtanulhatna eszperantóul: szép és könnyű nyelv, csak önmagáért is érdemes megtanulni.
edermester
Elnézést ha az előző hozzászólással bárkit is megbántottam. Arra szerettem volna utalni, hogy az a hozzáállás, hogy megkeressük a lehető legegyszerűbb nyelvet, amiből elfogadják a nyelvvizsgát a diplomához, eleve hibás. Természetesen értem hogy van aki olyan helyzetben van, hogy (munka, család, stb mellett) örül hogy épphogy összeszedi a diplomát, és ilyenkor mindegy, csak meglegyen. Láttam ilyet, nem egyet. Valid érv. Azt is megértem és elfogadom, ha valaki önmagáért a nyelv szépségéért tanul eszperantót, vagy bármilyen más nyelvet. Ilyet is láttam. Azt a tömeges jelenséget viszont, hogy a diák a 4 év középiskola + 3-5 év egyetem alatt képtelen letenni egy nyelvvizsgát egy bármilyen élő nyelvből, aztán szalad eszperantót tanulni, nagyon károsnak tartom, főleg egy olyan országban, aminek az egyik legnagyobb versenyhátránya az idegennyelv tudás hiánya.
István Juhász
Gratulálok a cikkhez! Az előző hozzászólónak pedig azt tudom mondani, hogy az Eszperantót nem azért tanulja az ember, hogy állást találjon általa. (Bár ez sem lehetetlen!) A ráfordított energia arányaiban viszont sokkal nagyobb a különbség.
edermester
Értem hogy ez a legkönnyebb út a diplomához a nyelvvizsga szempontjából nézve, meg biztos igaza van annak aki leírta hogy mennyire hatalmas meg jelentős, meg blabla, de vesszek meg ha emlékszek az elmúlt tíz évből egy olyan állásajánlatra is, ahol eszperantót kértek, mint idegen nyelv. Ha 100 egység erőfeszítéssel levizsgázok eszperantóból, aminek aztán kvázi nem veszem semmi használt a diplomához való szükségességén kívül, de ezzel szemben mondjuk 150 egység erőfeszítéssel angolul vagy németül is megtanulhatok, ami meg általában mindenhová kell, akkor elég ostobaság lenne nem az utóbbit választani.