Búvárda, szeparé, kagylófüggöny: a debreceni Természettárban jártunk – fotókkal
Szerző: Hegymegi Fanni | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.11.19. 10:00 | Frissítve: 2017.11.21. 08:46
Debrecen – Az iskolai oktatásba is besegít ez a különleges biológiai bázis, ahol a környezetvédelmi nevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek.
A Természettár 2014-ben nyitotta meg kapuit Debrecenben. Azóta sok minden történt az intézmény háza táján, új programok és előadások színesítik a Természettár palettáját. Váradi Zoltán természetvédelmi mérnökkel arról beszélgettünk, milyen változásokon ment keresztül indulása óta ez a projekt, és milyen célokat szolgál a cívisváros talán legvarázslatosabb képzője, ahol olyan dolgokat is megtanulhatnak a gyerekek, amikkel az iskolai tankönyvekben sajnos nem találkoznak.
Fotók: Mikula Szilvia
Az első lépések
Könnyű volt megtalálni a helyet, hiszen kitűnik a nagyerdei övezethez tartozó kis utca épületeinek tömegéből. Kékes-zöld, kivilágított ház előtt parkolunk le, s amikor belépünk az ajtón, különleges illat csapja meg az orromat. Nem győzöm kapkodni a fejem, mert alig tudom eldönteni, mit nézzek. Az ablakon lévő kagylófüggönyt? Vagy a falon felsorakozó rákokat? Esetleg az ajtóra függesztett evezőlapátot, amit tengeri csillagok díszítenek? Olyan érzésem van, mintha egy tengerpartra érkeztünk volna. Ámulatba ejtő az a sok kincs, amivel már az első szobában találkozunk.
Nem mindennapi történet, hogyan lett egy hétköznapi házból kétszintes biológiai képző. A gyűjtemény folyamatosan halmozódott, hiszen Váradi Zoltán óvodás kora óta
gyűjtötte a csigákat, gyíkokat, madártollat, csontokat és ezekből az évek alatt összejött egy olyan anyag, amiből kiállítást szervezett.
Összesen öt részt különíthetünk el, mutat körbe. Idetartozik a szárazföldi kiállítás, ahol bogarakkal, lepkékkel és más egyéb ízeltlábúval, illetve kitömött preparátumokkal és fosszíliákkal találkozhatunk. Ugyanezen a szinten láthatjuk a trópusi kiállítást és a természetvédelemmel kapcsolatos szabályokat. Miután kiléptünk az ajtón, a lépcsőkre írt kalóriákból megtudhatjuk, hogy mennyit is égetünk azzal, ha le-, vagy éppen felszaladunk rajta. Az udvaron található rovarhotel pedig kiváló menedéket biztosít azoknak az ízeltlábúaknak, melyek a beporzást végzik, vagy éppen a növényvédelemben vannak jelen. 2014 óta, az első szint mellett megjelent a második szint is, ahol létrejött a búvárda és a szeparé is, ami kiváló szakköri-oktatói helyszínként szolgál.
A búvárda szakkörök lényege, hogy bebizonyítsák a gyerekeknek, játszva is meg lehet tanulni a biológiát. Kisebb létszámú csoportok érkeznek ide, s egy-egy témáról hallhatnak előadást. A kínálat nagyon komoly, 90 anyagból álló előadássorozatból választhatnak a tanárok, vagy azok a szülők, akik elhozzák gyermekeiket ebbe a különleges világba, ahol nem túl régen például a vándorlásról volt szó.
A búvárda másfél órás foglalkozásai sorában négy új témával ismerkedhetnek meg a gyerekek. Ilyen a debreceni Nagyerdő élővilága, vagy az élet a városban című esemény, az anatómia, vagy a Harry Potter-féle állattan.
Harry Potter, preparálás, mikroszkóp
Főnixtoll, sellőkopoltyú, baziliszkuszbőr, sárkánypor, opál színű sárkányszem. S meg persze a szemiflázsszőr. Hogy mit látok a zárt átlátszó üveges dobozban? Aki nem olvasta a Harry Pottert, csak annyit mondana: semmit. Aki viszont ismeri a történetet, rögtön tudja, hogy ez nem más, mint a láthatatlanná váló köpeny, ami szemiflázsszőrből készül. Ezt csak az igazlelkűek láthatják-a könyv szerint persze.
A Harry Potter-szakkörre 8 éves kortól jelentkezhetnek a rajongók, akik itt egy igazán izgalmas, mesebeli világba csöppenthetnek.
Itt, a szeparéban egyébként a búvárda szakkörös gyerekek is szoktak tevékenykedni, konkrét kísérleteket, mikroszkóp gyakorlatokat, nyúzatot, metszetet, valamint preparálást, boncolást és palántázást is végezhetnek. Ami fontos, hogy a gyerekek egyénileg végzik el a kísérleteket és amiket készítenek, azokat mindig hazavihetik, legyen szó kagylógyűjteményről, madártollakról, fenyőtobozokról, vagy akár csontokról.
Környezetvédelem, táborok, túrák
Madarak és fák, vagy éppen a Föld napja? Szinte minden kisiskolás tudja, mikor és mit ünneplünk. A gyerekek sokkal természettudatosabban élnek, mint a szüleik. Ősszel például a téli madárvédelem kerül a fókuszba. Ilyenkor interaktív foglalkozásokat tartanak a Természettárban, és megbeszélik például, milyen egy jó madáretető, mivel lehet etetni ilyenkor a madarakat és mi az, amit semmiképpen ne adjunk az állatoknak. Központi témaként jelenik meg azis, hogy a fiatalok mit tehetnek a környezetért és mire figyeljenek nap mint nap. Amikor ott jártunk, rögtön megemlítették, hogy nem szabad szemetelni, vagy feleslegesen folyatni a csapból a vizet és hogy le kell kapcsolni a villanyt azokban a szobákban, ahol nincs senki.
Nyáron sincsen szünet, akkor tíz hetes táborokat szervez a Természettár, ahol körbejárják a biológia területeit az ősálattantól kezdve, a botanikán át, a belgyógyászatig. Az érdeklődők ilyenkor mindenbe belekóstolhatnak egy kicsit. A bátrabbak éjszakai programokon, vehetnek részt: lepkegyűjtésen, denevérlesen, bagolynézésen, de csillagászkodhatnak is.
„Ne feledd, hogy a figyelő fül oldja meg a mesélő nyelvét!"
Így tartja Váradi Zoltán, aki kimondottan szereti a gyerekek kérdéseit és szívesen hallgatja a természettel kapcsolatos élményeiket. Nem híve a túlszabályozásnak, ezért úgy alakította ki a rendszert, hogy a foglalkozásokon mindenki megfoghasson, megszagolhasson mindent, hogy valóban interaktívan teljen az idő a Természettárban. Legyen szó iskolai órákról, vagy éppen szakköri foglalkozásról, a cél, hogy mindenki otthonosan érezze magát ezen a helyen, és hogy minél inspiratívabban hassanak egymásra a csoport tagjai.
Cím | dátum |
---|---|
Mi parkol a darázsgarázsban? A debreceni Természettárban ez is kiderül | 2014.10.21 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)