Az ismeretlen Debrecen: tudjuk, hogy ki egyensúlyoz a Piac utcai Meki tetején? – fotókkal
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@mcdb.hu Közzétéve: 2018.12.02. 09:40 | Frissítve: 2018.12.02. 09:41
Debrecen – A gyorsétterem népszerű találkahelye a fiataloknak. Az épület ragyogó tehetségű építész és szobrász tervei alapján született meg.
Mi, debreceniek nap mint nap elsétálunk, elsietünk, elrobogunk sok olyan épület előtt, amiről alig, vagy csak nagyon keveset tudunk. És a nagy sietségben többnyire fel sem emeljük a fejünket, hogy megnézzük, mennyi szépség rejtőzködik a magasban. Az értékes épületek számtalan emberi sorsról tudnak mesélni, ha elkezdjük „faggatni őket”…
A magasból Hermész néz le ránk (Fotó: Gurbán György)
A szóban forgó, a Piac utca és az Arany János utca sarkán található épület története az 1800-as évek utolsó szakaszában kezdődött el - a Debreceni Első Takarékpénztár első nagyberuházása volt ugyanis. Az 1846-ban alakult helyi pénzintézet 1875-ben megvásárolta a földszintes, úgynevezett Tornay-féle sarokházat, ahol már a hatvanas években kiváló, méltán népszerű kávéház és vendéglő működött. 1885-ben azonban úgy döntöttek, hogy az épületet lebontják és helyére kétemeletes sarokházat húznak fel. 1886-ban írtak ki tervpályázatot a munkára. Nagy volt az érdeklődés, tizenhat pályamű érkezett az ítészek elé.
A bírálók végül Gerster Kálmán fővárosi műépítész terveit díjazták, 1887-ben vele kötöttek szerződést.
A klasszicista építész sorsa már korán eldőlt, ugyanis felmenői között apai és anyai ágon is több építész volt: édesanyja a híres pesti Kauser építészcsaládba született, kassai születésű édesapja, Gerster Károly is ezt a szakmát művelte. Olaszországban és Bécsben képezte magát, 1874-ben hosszabb olaszországi tanulmányút után a fővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. Munkája mellett több pályázaton szerepelt sikerrel, ő készítette Deák Ferenc síremlékét, Stróbl Alajossal közös munkája volt a Kossuth-mauzóleum.
Gerster Kálmán munkáinak többsége Budapestet ékesíti, ám 1876-tól sokat dolgozott Debrecenben.
Nevéhez fűződik például a Közkórház, a Takarékpénztár bérháza, a városháza bővítésének 1894-es terve és a Református egyház tanítói árvaháza. Így aztán érthető, hogy ő kapta meg ezt a megrendelést is.
1887 nyarán a kivitelező Gregersen és Fischer fővárosi cég helyezte be az épületbe a mauthauseni bajor gránitból csiszolt oszlopot. Az épület a korabeli fővárosi kávéházakkal is vetekedhetett, legjellegzetesebb dísze azonban a magasban található. Az oromzaton egyensúlyozó merkúrbotos, karcsú alak igazi remekmű, az istenek hírnökét, az utazók és kereskedők védőszentjét, Hermészt ábrázolja. Persze a kiváló minőség nem véletlen, hiszen az alkotás Stróbl Alajos tehetségét hirdeti – szó szerint – fennen. A századforduló magyar szobrászata vezető egyéniségének stílusára jelentősen hatott a görög-római művészet – ez markáns módon érhető tetten ennél az alkotásánál is.
Strobl Alajos hosszú pályafutása során jelentős sikereket könyvelhetett el,
hiszen például 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című életnagyságú, fehér márványból készült szobrát Grand Prix-díjat érdemelt ki. Negyven éven át ő volt Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, 1913-ban Ferencz József nemességet és a liptóújvári nemesi előnevet adományozott neki. Számtalan köztéri és egyházi szobra található hazánkban. Portrészobrai is jelentősek, gazdag életműve során közel háromszáz portrét készített, többek között Arany Jánosnak, Jászai Marinak és Lotz Károlynak is emléket állított. Mellszobra a fővárosban a Margitsziget Művészsétányán található.
A Piac utcai impozáns ház első emeletén működött a Kereskedelmi Csarnok. Ugyanitt és a másodikon bérelte irodáit az 1890-ben létrejött Magyar Királyi Államvasutak debreceni üzletvezetősége, amely 1895 decemberéig, a Tisza-palotába költözésig itt működött. A Hungária kávéház bérlője, Weichinger Károly 1897-től már az egész ingatlan tulajdonosa lett, 1907-ben megvásárolta a szomszédos, Piac utca 55. számú ingatlant is.
A ház ékességei szerencsére átvészeltek minden történelmi és politikai viszontagságot, sőt 1991-ben, a gyorsétterem kialakításakor az eredeti faszerkezetnek megfelelő homlokzati portálokat is visszaalakították. Így a belváros egyik ékessége így a régi pompájában látható ma is.
(Forrás: Papp József helytörténész, kozterkep.hu, artportal.hu)
Kapcsolódó cikkek:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)