Az akácméztermésnek sem kedvezett a szélsőséges időjárás – videóval
Szerző: Pinczés Mariann | pinczes.mariann@mcdb.hu Közzétéve: 2020.07.10. 10:04 | Frissítve: 2020.07.10. 10:04
Debrecen – Idén a hazai ellátás biztosított, de exportra egyáltalán nem jut ebből a fajtából. A fagykárok és a rossz idő az árakat is tovább emelték, így két év alatt csaknem megduplázódott az akácméz értéke.
Hajdú-Biharban csaknem ezer méhészet van, a termelők fő árbevételi forrása az akácméz, ez teszi ki a polcokra kerülő termékek felét. Idén a szélsőséges időjárás nagy mértékben sújtotta az ágazatot. Az enyhe tél után tavasszal súlyos fagykárok érték az akácerdőket.
– A sarjúvirág nem úgy mézel, mint az eredeti virág, ez egy óriási gond volt, de az is problémát jelentett, hogy egész akácvirágzás alatt esett az eső, illetve rendkívül hűvös volt, ez a nektárképződésre nagyon kedvezőtlenül hatott, másrészt pedig a hűvös időben a méhek sem úgy járták az erdőt, ahogy kellett volna – mérte fel a károkat a Barkó Árpád, a Országos Magyar Méhészeti Egyesületének megyei szaktanácsadója.
Hosszú évek óta nem volt ilyen gyenge az akácméztermés. Országszerte az akácerdők 80 százalékán megsérültek az első, legtöbb nektárt adó virágrügyek. A hazai polcokon továbbra is találkozhatunk ezzel a fajtával, de meg kell fizetni az árát.
Két év alatt 50 százalékos drágulás következett be, így most átlagosan 3000 forint az akácméz kilója, de van, ahol 3500-at is elkérnek érte.
A magyarok – különösen most a koronavírus járvány miatt – a minőségi termékeket keresik.
– A legnépszerűbb a repce az utóbbi időben, de az akác továbbra is közkedvelt, bár most azt hiszem az ennek az ára lesz a legmagasabb. A hárs is nagyon népszerű, az megfázásra, köhögésre nagyon jó, de abból is kevesebb termés lett sajnos – fogalmazott Szász Mária, a Mézkuckó tulajdonosa.
Ha az üvegen a „Magyar Termelői Méz” feliratot látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy hazai terméket kapunk. A címke egyben a minőséget is garantálja. Exportra idén egyáltalán nem jut akácméz, pedig az előző években az itthon megtermelt mennyiség 80 százaléka került a nyugat-európai piacokra.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)