Angyalok és kakasok – „légtornászok” Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.03.31. 07:48 | Frissítve: 2012.04.01. 08:14
Debrecen – Élettől duzzadó istenségek, büszke állatok és nemes növények is táncolnak-lebegnek a cívisváros toronydíszeinek különös világában. Az „égben lebegők csarnoka” a történelmi és művészeti koroknak is a lenyomata.
A félistenek és az angyalok táborát olyan csodalények gazdagítják, mint a Kossuth utcai irodaház tornyán egyensúlyozó angyalka és a Csokonai Színház buja aktjai. Közéjük tartozik a Piac utcai Hungária-bérház Merkúr-szobra (mely sajnos mára veszélyesen megdőlt), valamint a megyeháza huszártornyán álló, délceg Árpád-kompozíció is. Lenyűgözők a Petőfi téri, egykori iparkamarai székház magasában „labdázó” leányok is, akiknek csoportját Bethlen Gyula öntötte bronzba.
Ugyanennek az épületnek az erkélyén az ipar és a kereskedelem jelképei fokozzák az ívelt homlokzat méltóságát. A nemrég felújított, lélegzetelállító palota közelében, a Piac utca 43. alatt található egy másik nevezetesség, a valamikori Magyar Általános Hitelbank épülete. Erre is érdemes felpillantani, hiszen főfalát Gregersenné Lux Alice szuggesztív szobrai díszítik, egyebek mellett a szorgalmat is megtestesítve.
A Piac utca egyébként a tárgyi jelképeknek is az egyik legkáprázatosabb múzeuma. Elég csak átsétálni a Kossuth térre, ahol a Nagytemplom aranyló csillagai, a megyei könyvtár volt épületének tető- és homlokzati oszlopai, továbbá az Aranybika babérkoszorúja és a Püspöki palota napkorongja kápráztatja el a nézelődőket. A rendszerváltás ellenére a Kossuth utcai kereskedőház tornyain ötágú csillagok szórják megszürkült sugaraikat, egyszersmind jól megférve a szomszédos, cizellált cikornyákkal is.
A történelmi sokszínűség és „tolerancia” egyszemélyes tárházának is beillő – amúgy álomszép - épület egyúttal a csúcsokat ékesítő, fenséges állatok világába is kiinduló helyként szolgál. A Kossuth utcai ház tetőzetén ugyanis egy meglepő lény ringatózik: halfarka van, kecses hattyúteste, valamint félelmetes karvalycsőre. Ugyanennek az épülettömbnek a Piac utcai frontján további vadállatok leselkednek ránk, mégpedig kitárt szárnyú, ezüstös sasok; jaj azoknak, akikre lecsapnak!
Szerencsére azonban csak ijesztgetésre futja az erejükből, így békében élhetnek körülöttük a „baromfik” is. A „Debrecenbe kéne menni…” kezdetű, világszerte ismert madarakból a Kálvin téri üzletházon három is kelleti magát, az Árpád téri református templomon pedig egy éppen százéves „öregúr” kémleli a vidéket. Kollégáikat megtalálhatjuk a Cívis utcai vendéglő hegyében, valamint a Tarján utca egyik családi házán is. Ez utóbbinak nemcsak a ragyogó színe a különlegessége, hanem az is, hogy valóban úgy táncol, ahogy a szél fütyül neki.
A ragadozók között egyébként a legbohókásabbat is megtaláltuk. A bölcsnek is mondott bronzmadár a Simonyi út egyik pazar villáján kémleli az áldozatait. S mitől megmosolyogtató? Attól, hogy e „sárga szemű veszedelem” kissé belekancsult az erőteljes koncentrálásba…
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)