Ami elromolhat, el is romlik: mi minden okozhatja a MÁV késéseit?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.09. 08:16 | Frissítve: 2015.03.10. 08:31
Debrecen – Eső, belvíz, hó, lopás, elöregedés: ezek mind okolhatók a MÁV szerint a meghibásodások okozta késésekért.
„A biztosítóberendezések hibája miatt késnek a vonatok”. Mostanában sűrűn érkeznek a közlemények a MÁV-tól, amelyek tartalmazzák ezt az információt. Megpróbáltunk utánajárni: mik azok a rejtélyes eszközök, amik a sorozatos késésekért kárhoztatók. S főként: mit lehet tenni a hibák ritkítása érdekében?
„A vasúti biztosítóberendezés feladata, hogy a vonatközlekedést irányítók munkáját segítse, a vonatforgalom lebonyolítását biztonságossá és megbízhatóvá tegye, ezáltal a menetrendszerű vonatközlekedés optimális betartását is garantálja” – kaptuk a tájékoztatást a MÁV ZRT. Kommunikációs Igazgatóságától. A tájékoztatás szerint „vasúti biztosítóberendezésnek számít minden olyan műszaki eszköz, melyet abból a célból létesítettek, hogy a vasúti közlekedésben jelentkező veszélyes helyzeteket egy gép segítségével kizárja, illetve megakadályozza”.
Az állomási biztosítóberendezések az állomás váltói és jelzői között létesítenek szerkezeti függést, melynek lényege, hogy a jelzőket csak akkor lehet szabad állásba állítani, ha a hozzájuk tartozó váltók helyes állásban vannak – folytatódik a MÁV tájékoztatása. Eszerint a vonali biztosítóberendezések a két állomás közötti pályaszakasz forgalmát gépi úton szabályozzák úgy, hogy ugyanazon a vágányon megakadályozzák a vonatok szembeközlekedését vagy azonos irányú vonatok esetén az „utoléréses baleseteket”. A vasúti biztosítóberendezések feladata többek között a közút-vasút szintbeli kereszteződéseinek fedezése is. A jelző- és biztosítóberendezések a MÁV hálózatának mintegy egyharmadán nemcsak a mozdonyvezető számára látható információkat adnak (a jelzőkkel adott jelzések), hanem az úgynevezett vonatbefolyásoló berendezés útján közvetlenül a járműnek is továbbítanak parancsokat (például megállítja a vonatot).
Érdeklődtünk a vasúthálózaton található biztosítóberendezések kora iránt is, nem az okozhat-e gyakori meghibásodásokat. A válasz szerint a berendezések kora „igen eltérő”, de a MÁV tájékoztatásából kitűnik: bizony az elöregedett berendezések komoly hibaforrást jelentenek. És ezekből van bőséggel.
„Nagy számban megtalálhatóak még mechanikus elven működő berendezések: ezeknél például a váltóállítás a helyszínen, emberi erővel történik, a jelzők is alakjelzők, ami azt jelenti, hogy nem fényjelzésekkel, hanem egy jelzőkar vagy tárcsa állásával adnak parancsot a mozdonyvezető felé. Az ilyen állomásokon a forgalmi irodából vagy a váltókezelő őrhelyéről a kültéren lévő váltó és a jelző állítása úgy nevezett vonóvezetékkel történik, mechanikus úton (a vonóvezeték lényegében egy acélvezeték, ami a forgalmi irodában vagy a váltókezelő őrhelyén lévő készüléket köti össze a kültéren lévő váltókkal és jelzőkkel , amiket ennek segítségével emberi erővel állítanak). A meghibásodások okai között a régebbi berendezések esetében jellemzően mechanikai eredetűek hibák – például vonóvezeték-szakadás.
A korszerűbb berendezések esetében a váltó- és jelzőállítás már egy központból, elektromos úton történik. A legmodernebb berendezések esetében számítógépekkel vezérlik a vonatok közlekedése miatt szükséges biztonsági intézkedések megtételét, a szomszédos állomásokon is folyamatosan nyomon lehet követni az egész vonal vonatközlekedését, figyelemmel lehet kísérni a váltók, a jelzők és a sorompók pillanatnyi állapotát, a vágányok foglaltságát. A közlemény hangsúlyozza: „vannak olyan vasútvonalak, amelyek teljes vonatforgalmát egy központból irányítják a berendezés segítségével: így például a dél-balatoni vonalon Fonyódról vezérlik például a Szabadbattyán−Nagykanizsa közötti 144 kilométeres és a Mezőzombor–Nyíregyháza közötti 45 kilométeres szakaszt.”
A következő kérdésünk arra irányult: mi az oka annak, hogy ilyen sűrűséggel hibásodnak meg a biztosítóberendezések. A válaszban közölték: a berendezések fontos elemei a vasúti pálya mellett, azzal közvetlen kapcsolatban működő külsőtéri elemek (váltók, jelzők, vonatérzékelő elemek, sorompók stb.), amelyeket a biztosítóberendezések „központi részével” kiterjedt kábelhálózat köt össze. A biztosítóberendezések emiatt valóban gyakran észlelnek hibát: esős időben a vonatérzékelő elemek hibás foglaltságot jelezhetnek, viharos időben villámcsapás miatt elromolhatnak, hóesés vagy ónos eső esetén a váltók egy része nem tud megfelelően átállni, belvizes időszakban a kábelek beázhatnak, a külsőtéri elemek víz alá kerülhetnek, a sorompórudakat figyelmetlen gépjárművezetők esetenként letörik. Előfordul, hogy a kábeleket megrongálják, ellopják, bár az egy éve elfogadott fémtörvénynek köszönhetően a kábellopások száma hatodára csökkent.
Ha ilyen hiba bekövetkezik, a biztosítóberendezés egy biztonsági feltétel hiánya miatt – éppen a biztonság érdekében – legtöbbször csak 15 km/óra sebességet engedélyezhet a vonatok számára. A Forgalmi Utasításban előírt szabályok szerint például az is előfordulhat, hogy az azonos irányban közlekedő vonatok esetében is meg kell várni, amíg az elöl haladó vonat megérkezik a szomszéd állomásra. Ilyenkor a biztosítóberendezés meghibásodása okozhatja a késést. A biztosítóberendezések „kapcsolóközpontjai” sokkal megbízhatóbb szerkezetek. Természetesen ezek is meghibásodhatnak, de ennek a gyakorisága kisebb, mint a mostoha körülmények között működő külsőtéri elemeké vagy a rongálásnak kitett kábelhálózaté. A tájékoztatás hangsúlyozza, hogy a meghibásodások száma a külsőtéri berendezésrészek rendszeres karbantartásával, cseréjével valamelyest csökkenthető ugyan, de az időjárási és egyéb külső hatások soha nem lesznek kizárhatók.
Azt is szerettük volna tudni, létezik-e olyan műszaki, technikai megoldás, ami ezeket a meghibásodásokat jelentősen csökkenteni tudná. A MÁV válaszában közölte: a különféle műszaki hibák gyors elhárítása, kijavítása érdekében a vasúttársaság az egész hálózaton folyamatos (24 órás) műszaki ügyeletet tart. A készenlétben lévő munkatársak a megfelelő technikai eszközökkel dolgoznak a hibák mielőbbi helyreállításán, hogy a menetrend szerinti közlekedés biztosítható legyen. A tájékoztatás rámutat: a vasúthálózaton zajló korszerűsítési munkálatok során az országban több szakaszon is modernebb, számítógéppel vezérelt biztosítóberendezést adtak át 2014-ben.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)