A napórás téglaház: az élet Debrecen felett – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.03.29. 08:06 | Frissítve: 2016.03.29. 08:18
Debrecen – Négy városrész határán áll két különleges építmény a Füredi út és a Nádor utca sarkán. Ma mindkettő egyházi épület, s az is közös a sorsukban, hogy tízemeletes lakóházak tornyosulnak közvetlenül mögöttük – ezekről a kolosszusokról néztünk alá.
A cívisvárosnak ez a része az Újkert délkeleti csücskére esik. Ez a sáv a Nádor és a Lehel utcák között (a Sétakert utcáig) megmaradhatott kertvárosias jellegűnek, a többit azonban lebontották, hogy legyen hely a lakótelepnek. Ennek a rezervátumnak az egyik jellegzetes háza a Jost-villa, ami a vakolatlan falán megbúvó napórájáról is híres. A bauhaus (más elemzők szerint kubista) stílusú házat a debreceni mérnök, Jost Ferenc építette a családjának.
A mester a Faraktár utcai – szintén vakolatlan falú – katolikus templomnak is a tervezője. Ez a MÁV-kolónia gyülekezeti helye, ami 1938-ban nyílt meg, míg az újkerti otthon egy évvel később. Vannak azonban olyan források is, amelyek 1936-ra és korábbra datálják a villa elkészültét. Érdekes párhuzam továbbá, hogy az út túloldalán a szakma egy másik óriása alapított családi fészket: Borsos József. (Az ő villája is áll, de szintén sürgős felújításra szorul...)
Visszaemlékezők és bennfentesek szerint a Jost-háznak páratlanul különleges (volt) a fűtési rendszere, az emberek csodájára jártak a növényekkel és szobrokkal díszített kertjének is, ugyanakkor a napóra fölött is szentség vigyázta a birtokot. A lakók azonban végül elköltöztek – talán éppen a 40 éve „rájuk húzott” vasbetonmonstrumok keserítették meg végképp az életüket. A kocka alakú téglaépületben ma egyházi közösség működik.
A tízemeletes ikerbérház felső szintjén tett látogatásunk során a Jost-villa mellé emelt templomot is megszemlélhettük. A különleges perspektívának köszönhetően megállapíthattuk, hogy az egyébként Makovecz-stílusú építmény fentről egy kitárt szárnyú, nagy madárra (mások szerint lopakodó repülőgépre) emlékeztet. A templom csak 2005 óta a reformátusoké, eredetileg ugyanis az előző évtizedben az Új Apostoli Egyház építtette, majd a baptisták bérelték.
Kémlelőhelyünkről kiválóan beláthattuk az István Gőzmalom területén kialakított bevásárlóközpont (1998) környékét, ami már a Sestakertben található, s feltárult előttünk a Dózsa György utca is, ami a Libakertet és a Vénkertet választja el. Tőlünk balra fekszik az – 1750-es évek óta létező – Újkert „ősi” része, ahol sokak kedvenc óvodája, az Ősz utcai intézmény is működik, s ebben a hangulatos kis övezetben vezet a Fáy András és az Újkert utca is. A külső része a Nádor utca, ami korábban Végh Dezső nevét viselte.
A messzeségbe révedők gyönyörködhetnek a Debreceni Egyetem palotájában és az Árpád Téri Református Templomban is, meg természetesen a lent húzódó Füredi útban is (ami Károly Ferenc József, Holló, majd Hámán Kató útja is volt). Mindezeken kívül ugyanakkor az egyik legkülönlegesebb látványt a napfelkelték és -lementék színjátékai nyújtják, és természetesen a lent suhanó CAF villamosok kígyószerű mozgásával se lehet rögtön betelni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)