A jövő bűnözési formáiról, veszélyeiről és az ellene való fellépésről tanácskoztak Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.07.08. 14:16 | Frissítve: 2019.07.08. 14:21
Feltörhetetlen titkosítási módszerről, arcképfelismerő programról és a Bayes-i matematikáról tudhattak meg többet a debreceni szakemberek a szakmai napon.
A „Mesterséges intelligencia a bűnüldözésben” címmel szakmai napot tartott az Országos Bírósági Hivatal kiberbűnözéssel foglalkozó hálózata július 5-én a Debreceni Törvényszék dísztárgyalójában.
Az igazságszolgáltatásban dolgozó szakembereket Szurdi Béla, a törvényszék elnökhelyettese, valamint Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék büntető kollégiumának vezetője köszöntötte, aki egyben a kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat vezetője is. A megnyitó során elhangzott, hogy a hálózat tevékenységének nagyon jó a szakmai visszhangja, olyan információkat lehet megtudni, amelyeket akár a bírósági munka során is fel lehet használni. Somogyi Zoltán hangsúlyozta, hogy itt nem feltétlenül jogi szemszögből vizsgálják a témakört, hanem a bűnüldözés terén főszerepbe kerül az informatika és a matematika.
Ezt követően a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Arcképfelismerő Elemző Osztály vezetője, Bukta Lajos tartott előadást az álló arckép azonosítási rendszerrel kapcsolatban. Mint elmondta, az ő munkájuk inkább a felderítéshez kapcsolódik, a rendszerük pedig egy, a nyomozást orientáló eszköz, amelynek az adatbázisa több mint 28 milliós, de ez a szám dinamikusan változik.
Az osztály benne van például az Interpol nemzetközi munkacsoportjában, ahol hasznos információk segítik mindennapi tevékenységüket.
A Kriminológiai és Kriminalisztikai Kutatóközpont kutatója Dr. Orbán József a Bayes-hálók a bűnügyi tudományokban címmel tartott előadást. A kutató az öntanuló rendszerek fontosságát emelte ki, illetve a mesterséges intelligencia potenciális veszélyeit is megemlítette (pl. egyes vélemények szerint eljöhet az idő, amikor az embernek már nem ember, hanem gép lesz a társa). Mint mondta a Bayes-i matematikát (valószínűségszámítást) használják a DNS tesztek vagy az ujjlenyomat-azonosítás során is, a Bayes-hálós modelleket pedig napjainkban a felderítéseknél használja a kriminalisztika, illetve egyszer talán a bíró döntéstámogató segítője is lehet. Az előadó itt említette meg a nemrégiben például a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit elemző, majd azok alapján döntést hozó algoritmust.
A Blockchain Kutatási Egyesület részéről Kovács Gábor tartott előadást, amelyben
bemutatta a „blockchaint”, amely lényegében egy feltörhetetlen titkosítási módszer.
Használható a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás eszközeként is; például a bizonyíték kezelése, dokumentumok hitelesítése és digitális lenyomatok tárolása és bizonyítékként használata kapcsán.
Csizner Zoltán a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ munkatársa a kiberbűncselekmények nyomozása során végzett tevékenységről beszélt, valamint a terrorizmus megjelenéséről a kibertérben és az online kommunikáció során. A szakmai nap zárásaként Kóczy T. László a fuzzy módszerek alkalmazását mutatta be a bűnüldözésben.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)