„A gyereknek látnia kell, hogy a szülő elmegy dolgozni”
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.07.20. 07:55 | Frissítve: 2012.07.20. 12:30
Debrecen – A munkahelyteremtésről és a szociális ellátás rendszeréről is vitázott a Fidesz és a Jobbik képviselője a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában.
A parlament első féléves munkáját értékelte Márton Attila, a Fidesz-KNDP országgyűlési képviselője és Rubi Gergely, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorának csütörtök esti adásában.
A műsorban a 2013-as költségvetésről, a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról, az adócsökkentésről, a csekkadóról és a bankadóról is szó volt. Rubi Gergely szerint az új törvényekkel az a legnagyobb probléma, hogy a rendelkezésekkel nem a magyar embereket segítik, hanem inkább külföldi érdekeket szolgálják. A Jobbiknak ugyanis az a véleménye, hogy Magyarországnak vissza kellene szereznie gazdasági önrendelkezését, hogy ne függjön külföldtől, és saját maga lábaljon ki a válságból, hiszen egyre több a munkanélküli, főleg vidéken, kevés pénzük van az embereknek, egyre nagyobb a szegénység.
A mezőgazdasági gazdálkodók helyzete kapcsán Márton Attila emlékeztetett arra, hogy a kormány megteremtette a feltételét a kistermelői szabad árusításnak, valamint a közbeszerzéseknél és az iskolai étkeztetéseknél megnyitották a lehetőséget, hogy a helyben termelt árukat minél nagyobb mennyiségben vásárolhassák fel az intézmények. Ezzel elősegítik azt, hogy ha vidéken valaki valamit megtermel, akkor az óvodába, a napközi otthonba és az idősek otthonába eladhassa azt.
A munkahelyek kapcsán Rubi Gergely azt kifogásolta, hogy az elmúlt évtizedekben felnőtt egy olyan generáció, amelyik nem látta a szüleit dolgozni menni, csak azt, hogy a pénzt a postás hozta, és berendezkedtek erre az életmódra.
- Ez nem a mostani kormány hibája. Az elmúlt 20 év kormányzásának a számlájára írjuk, ők tették lehetővé egyes rétegeknek, hogy pusztán „gyerekgyártásból” megéljenek, ez elsősorban a romákra vonatkozik. Mint hajdúhadházi lakos ezt nagyon jól tudom, hiszen ott is a lakosság közel 50 százaléka roma származású, ők berendezkedtek erre az életmódra. Bár sokan vannak köztük, akik dolgoznának, de csak az előítélettel szembesülnek, amikor munkát keresnek. Ez az elmúlt 20 évnek köszönhető, amikor hagyták, hogy a segélyekből el lehessen tengődni, így nem voltak abban érdekelté téve, hogy munkát keressenek – mondta el a Jobbik országgyűlési képviselője.
Márton Attila válaszában egy kistelepülés polgármesterét idézte, aki azt mondta, hogy szemben az elmúlt évekkel, amikor azt volt a cél, hogy valaki minél lerobbantabb, minél gondozatlanabb udvarban éljen – mert akkor azt lehet mondani, hogy ő sokkal rosszabb körülmények között él, mint a körülötte lévők – ma már végre azt lehet látni a faluban, hogy javul a helyzet.
- Még az alapvető ellátások egy része is munkához, vagy valamilyen tevékenységhez kötött. Azt mondtuk, hogy átalakítjuk a szociális ellátási rendszert, lépcsőzetessé tesszük a szociális ellátást. Valóban elég alacsony összegben lett megállapítva a szociális ellátási minimum. Ezt a szintet követi a közfoglalkoztatás, aztán a minimálbér. Mindenkit arra ösztönzünk, hogy valamilyen módon – ha másként nem legalább a közfoglalkoztatási programban – találjon magának munkát, menjen el dolgozni. Az sem véletlen, hogy konkrét időhöz kötöttük a közfoglalkoztatási programot, hogy mennyit kell valakinek dolgozni ahhoz, hogy szociális juttatásokra jogosult legyen. Az elmúlt 8 évben valóban tendencia volt, hogy egyesek a gyerekeikből próbáltak megélni, most egyre inkább az van, hogy el kell menni dolgozni, ha máshova nem, legalább közmunkára, legalább 30-90 napot, hogy a gyerek lássa, hogy a szülő felkel, elmegy, dolgozik, hazajön – magyarázta a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)