A debreceni gyerekek nem félnek a boszorkányoktól
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.09.30. 08:41 | Frissítve: 2012.09.30. 13:16
Debrecen – Az állatos, meg a vicces népmesék a legnépszerűbbek a gyerekek körében a pedagógusok szerint. Mesekönyvet pedig néha maguknak is kölcsönöznek a felnőttek – mondják a könyvtárosok.
Nincs mese: a mese ma is része az életünknek. Lehet népmese, vagy mai „műmese”: a gyerekek rajonganak a műfajért, még ha sokaknak nem is mesélnek otthon.
Nem mindenkinek mesélnek otthon a szülők
„A délutáni alvás előtt rendszeresen szoktunk mesélni a gyerekeknek, de nem mindig magyar népmesét” – árulja el Pintérné Jakab Mercédesz óvónő. – „Mivel nálunk vegyes csoportok vannak, háromtól hat éves korú gyerekekig, figyelembe kell vennünk, hogy más érdekli a kisebbeket és más a nagyobbakat. A kicsik inkább a rövidebb láncmeséket kedvelik, és azokat, amelyek az állatokról szólnak.” Gyakran visznek be mai meséket is, mondja az óvónő, s példának hozza Levente Péter és Döbrentey Ildikó „égből pottyant” meséit, melyek nagyon népszerűek az ovisok körében. Hosszabb mesékre viszont nincs mód, mert azokat a kicsik nem ülik végig, vagy nem értik és nem figyelnek – állapítja meg az óvónő. S hozzáteszi, hogy éppen ezért Benedek Elek meséit viszonylag ritkábban veszi elő az óvodában, mivel ezeket inkább a tiszta – és nem vegyes – nagycsoportban lehet élvezni.
„Én azt tapasztaltam egyébként a saját gyerekeim körében is, hogy különösen azokat a meséket szerették nagyon, amiket én találtam ki, és róluk szóltak. Meghatározónak érzi az óvodapedagógus, milyen környezetből kerül ki valaki. „Úgy tapasztaljuk, hogy elég kevés gyereknek mesélnek a szülei elalvás előtt. Egyáltalán nem természetes, hogy leülnének az ágy szélére, inkább azt mondják, ott a tévé, elég mesét néz abban a gyerek.” Mint megjegyzi, a mai gyerekek sokat, talán túlzottan is sokat tévéznek. Olyan műsorokat is megnéznek, amit nem is értenek. „Volt, amikor behozta a kedvenc könyvét az egyik kislány. Alapvetően szívesen hallgatták a többiek is, amikor felolvastam belőle, de amikor visszakérdeztem, hogy akkor mi is az a szerelem mondjuk, akkor bizony nem nagyon jelentkezgettek..."
Nyakigláb, Csupaháj és Málészáj a sztárok
Nagy Alíz szeptembertől elsősöket tanít egy általános iskolában. Az osztályában kifejezetten népszerűek a népmesék, mondja, a gyerekek imádják őket, különleges világok nyílnak meg számukra a mesék által, és az ismeretek könnyebb feldolgozásában is szerepet játszanak. „Amíg még ilyen kicsik, inkább az állatos meséket szeretik nagyon, meg a vicceseket. Most például nagy kedvenc a két bocs, meg a róka meséje, de szeretik a Nyakigláb, Csupaháj és Málészájat is... A tavalyi negyedikeseim viszont inkább a hosszabbakat kedvelték, s különösen azokat, melyek valami nagy-nagy tanulsággal fejeződnek be.” A pedagógus szerint a mai gyerekek viszonylag „edzettek”, nem könnyen ijednek meg sem a boszorkánytól, sem a sárkánytól. Annyi minden van a tévében, mondja, hogy ahhoz képest ezek a mesék egészen visszafogottak.
Számára teljesen természetes, hogy a magyar népmesékkel foglalkozik. Nem csupán az osztályteremben, hanem otthon is. Kislánya, aki most még óvodás, „nagy mesefogyasztó”. Igénye van arra is, hogy mesét mondjon vagy olvasson neki, de a magyar népmesék rajzfilmváltozatát is kifejezetten szereti a gyerek, annyira, hogy „akár reggeltől estig képes lenne nézni ezeket”. Viszont egyre gyakrabban mondja azt, hogy „anya, most lehunyom a szemem, és elképzelem a mesét”.
Más az ugyanis a pedagógus édesanya szerint, ha a gyerek nem készen kapja a figurákat, meg az eseményeket, hanem elengedheti a fantáziáját. „Ebben egyébként akár az is benne lehet, hogy így kikerüli az esetleges ijesztőbb részletekkel való találkozás lehetőségét.”
Mesét a felnőttek is kölcsönöznek
A nagy meseíró a névadója a Piac utcai Benedek Elek Könyvtárnak. Ez plusz kötelezettségeket is ró az intézményre: mint Tomasovszki Anita informatikus könyvtárostól megtudjuk, az ő könyveit külön gyűjtik, s minden évben megemlékeznek róla. Programokat szerveznek a debreceni óvodásoknak és iskolásoknak, játékos foglalkozásokat tartanak – idén is külön kiállítás várja a látogatókat bejáratnál. A Népmese Napján mesemondó fesztivált rendeznek közösen a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. „Úgy vesszük észre, hogy évről évre több gyerek jelentkezik. Nem mindenki Benedek Elek gyűjteményeiből választ, de természetesen azokból is sokan válogatnak."
Mint megtudjuk, a könyvtár bőséges gyermekirodalmi állománnyal rendelkezik: 7 ezer kötetből 1800 a mese – ennek pedig közel a negyedét adják Benedek Elek meséi, melyekből ötszáz kötet található a könyvtárban. Ezeket nem csupán a gyerekek, de a felnőttek is szívesen viszik haza. Van, aki azért, mert a gyerekének vagy unokájának olvas belőle – de olyan is akad, aki magának kölcsönöz mesekönyvet.
S nem csupán Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án, amit Magyar Olvasástársaság javaslatára hét éve a Népmese Napjának nyilvánítottak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)