Miért érdemes felnézni a csillagos debreceni égre decemberben?
Szerző: Kocsis István | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.12.23. 08:32 | Frissítve: 2016.12.24. 09:03
Debrecen - Az első téli hónap pompás látványosságokkal örvendezteti meg a csillagászat iránt érdeklődőket a cívisvárosban is.
Van kedvük felnézni a fejük feletti égboltra? Decemberben is megannyi izgalmas látványosság van, amit érdemes megcsodálni.
A foltmentes Nap. Mivel Naprendszerünk központi csillaga éppen a napfoltmentes időszakát éli, ezért szabad szemmel is látható napfolt jelenleg nem figyelhető meg rajta. A napfolt egy olyan terület a Nap felszínén, mely a környezeténél sötétebb. A valóságban a mérete a Föld méretével megegyező vagy annál nagyobb is lehet, ezért azt már egy napfogyatkozás megfigyelésére alkalmas papírkeretes szemüveggel vagy akár egy hegesztőüveggel is megnézhetjük. A Nap mintegy 11 éves ciklus szerint mutat foltokban gazdag, illetve szegény kinézetet: idén a napfoltokban bővelkedő időszak végére értünk.
Ragyogó Vénusz az esti égen. A hónap során a Vénusz feltűnő égitestként ragyogja be esti egünket. Decemberben 3 és fél órával nyugszik a Nap után a délnyugati égen. Ez lesz a 2016-os év legkiválóbb észlelési lehetősége. Jó körülmények között, sötét égen próbálkozhatunk fotózásával is. Mivel most közel jár bolygónkhoz a Vénusz és egyre közeledik, így egyre nagyobb lesz a látszó korongmérete, csillagászati távcsővel a nagy megvilágított korongfelület jó lehetőséget ad a bolygó felhőmintázatának vizsgálatára is.
Mars, a vörös bolygó. Mivel idén május végén a Föld elhaladt mellette, egyre távolabb kerülünk tőle. Bolygónk ugyanis közelebb és ezáltal gyorsabban kering központi csillaga körül, mint a vörös bolygó, így nagyjából két évente utoléri és elhalad mellette. Késő este nyugszik: az esti órákban látszik a délnyugati ég alján. Könnyű megkeresni, mert narancssárgás, vöröses fénye elüt a többi csillag kékesfehér színétől.
Jupiter. Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható a délkeleti-déli égen mint feltűnő égitest. Már egy 10-szeres nagyítású kézi látcsővel is megfigyelhető a négy legnagyobb holdja, melyet felfedezőjéről Galilei-holdaknak is nevezünk: ezek a Ganümédész, Kallisztó, Io és az Európé. Könnyen felfedezhető, nagy tömegű holdak, pályájuk is jóval távolabb van a kisebb, úgynevezett belső holdakétól. Érdekesség és talán kevesen tudják, hogy a Ganümédész a Merkúrnál is nagyobb átmérőjű. Ha a Nap körül keringene, bolygónak neveznénk.
Meteorok éjszakája. Az év legszaporább meteorraja, a Geminidák idei maximuma december 13–14-én éjszaka volt. Azért olyan látványos, mert az egy óra alatt, ideális körülmények esetén látható hullócsillagok száma elérheti akár a 120-at is. Jóval kisebb hullást produkáltak az Ursidák: a raj maximumát december 21–22-ére vártuk, az éjszaka második felére. Aki ekkor felnézett az égre, annak kis szerencsével csodás látványban lehetett része.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)