Bogácsi kaland: az Ördögtoronytól a Subalyukig és a kaptárkövekig – fotókkal
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2017.10.29. 08:44 | Frissítve: 2017.10.29. 08:49
Bogács - Ha valaki hétvégi kirándulást tervez, annak ősszel különösen érdemes kiruccannia Bogácsra, ami sokkal több mint fürdőhely...
A Bükk-hegység lábánál a Hór és Szoros patak völgyében található falu szűk másfél órányira van Debrecentől. Környéke az utóbbi években méltán lett közkedvelt pihenőhely, s nem csak a fürdője teszi érdekessé a települést. A Hajdúszoboszlóhoz hasonlóan kőolajkutatással feltárt 76 fokos termálvíz ugyan valóban komoly rangot, vonzerőt jelent Bogácsnak, de számos ok van még ezen kívül a látogatáshoz.
Az őszi erdő csodálatos látványt nyújt (Fotó: Gurbán György)
A termálfürdő télen-nyáron üzemel, találhatunk hat gyógyvizes medencét, óriás jakuzzit, fedett medencét és gyermekpancsolót, feszített víztükrű úszómedencét és úgynevezett jurtamedencét is.
A víz az orvosok szerint jótékony hatású a reumatikus, ízületi, mozgásszervi betegségekre, a légcsőhurutra, sőt nőgyógyászati, illetve prosztata gondokra is.
Aki horgászni akar, annak is megfelelő hely Bogács, hiszen a Hór völgyében fekvő település másik patakját, a Szorost a település központjától alig 300 méterre völgyzáró gáttal duzzasztották meg, így hoztak létre mesterséges, 20 hektáros víztározót a halakra vadászók számára. A borbarátokra is gondolnak errefelé, hiszen Bogácson tufába vájt, kimondottan hangulatos pincék várják a látogatókat.
A túrázó számára is igazi paradicsom Bogács és a kőhajításnyira lévő másik gyöngyszem, Cserépfalu. Utóbbi központjából indul, és oda érkezik vissza például az Ördögtorony tanösvény, mely útba ejti a cserépfalui pincéket, a Subalyuk barlangot és az titokzatos kaptárköveket is. Aztán Bogácsról elzarándokolhatunk egy ősszel lenyűgözően szép erdei úton Szomolyáig. Az út nem rövid, hiszen oda-vissza 16 kilométer, ám megéri, hiszen az évszak összes színeiben ragyogó erdő szépsége valamelyest megkönnyíti a talpalást.
Ami a kaptárköveket illeti, a sziklalakzatok fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született,
ám a bizonyossággal még egyik teória sem bír. A fülkés sziklákat a szomolyai lakosok nevezték kaptárköveknek, Eger környékén vakablakos köveknek, másutt köpüsköveknek, Ördögtoronynak, Nagybábaszéknek, Nyergesnek, Hegyeskőnek, Kecskekőnek, Ablakoskőnek, Királyszékének, Kősárkánynak mondják azokat.
A tudósok körében a vitát leginkább a sziklaalakzatok oldalaiba vájt fülkék váltották ki. Az átlagosan 60 centi magas, 30 centi széles és 25–30 centi mély fülkék peremén bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők, azaz a fülkéket lefedhették, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzíthették.
Az egyik feltevés szerint a fülkékbe annak idején elhunytak hamvait rejtő urnákat helyeztek. Ezt eleinte a honfoglaló hun-magyarokhoz kötötték. A másik elképzelés azt vallja, hogy a fülkékben méhészkedtek. A régészeti feltárások azonban egyiket sem igazolták, ugyanis XI–XIV. századból származó leleteket találtak errefelé, ám ezek nem adtak bizonyítékot sem a sziklaméhészetre, sem a temetkezésre.
A kaptárkövek rejtélye tehát még mindig megoldásra vár. Nekünk, egyszerű kirándulóknak megmarad maga az élmény, a séta a jó levegőn és a gyönyörködés a tájban.
Ez sem akármi...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)