Egy órára van Debrecentől a csodakastély, amiben Sissy is gyönyörködhetett – fotókkal
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2016.03.26. 10:06 | Frissítve: 2016.03.27. 13:21
Tiszadob – Tizenkét tornya, ötvenkét ablaka és lugaslabirintusa is van a felújított tiszadobi kastélynak. Érdemes meglátogatni.
Itt a tavasz, eljött a kirándulások ideje. S ha szabadságra éppen nem is mehetünk, néhány hétvégi egynapos túrára vállalkozhatnak azok, akik szűkében vannak a szabadidőnek. Sok olyan hely van ugyanis a közelünkben, ami elérhető és érdemes a figyelmünkre. Ilyen például Tiszadob.
2015. december 7-e nagy nap volt a tiszadobiak életében. A felújított Andrássy-kastély ugyanis hosszú várakozás után, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ üzemeltetésében újra megnyílt a látogatók előtt. A helyreállítás évekig tartott, ami nem csoda, hiszen Magyarország egyik legnagyobb volumenű kastélyrekonstrukciója zajlott itt. (1,738 milliárd forintot költöttek az épületre, ami nem kis pénz.)
A romantikus hangulatú épület története számos regényes fordulatot hordoz. A kastély 1880 és 1885 között épült. Gróf Andrássy Gyula építtette, aki Széchenyi István barátjaként részt vett a Tisza-szabályozásban. A gróf Magyarország miniszterelnöke és az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere volt. A kastély tervezőjét, Meinig Arthurt a gróf arra inspirálta, hogy alkalmazza bátran a magyar romantika építészeti elemeit, elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. Ezzel együtt az épület éppúgy emlékeztet a vajdahunyadi várra, mint a Loire-menti kastélyokra. Tervezése és építése során törekedtek is arra, hogy misztikus elemekkel ruházzák fel a csodapalotát. Így eshetett, hogy a négy évszaknak megfelelően négy bejárata, a tizenkét hónapnak megfelelően tizenkét tornya, az ötvenkét héthez igazodva pedig ötvenkét szobája, az év 365 napjának megfelelően 365 ablakszeme van.
A kastély kertje csodálatos angol- és franciapark volt, rózsalugasokkal. Ha hinni lehet a legendának, a parkot és az ott élő hatalmas fákat egyszer maga Erzsébet királyné is láthatta. A park bukszus labirintusa azonban ma is bejárható, sőt: ha majd nagyobbra nőnek a növények, igazi élmény lehet ott a bújócskázás. S hogy egy másik nevezetes személyről is szó essék: itt született Andrássy Katinka, ő lett Károlyi Mihály feleségeként a "vörös grófnő".
A kastély falait annak idején műkincsek borították. Ffalikárpitok, gobelinek, fegyverbokréták, páncélzatok voltak itt és reneszánsz bútorzat pompázott a szobákban. A téli kertet kibővítve később idehozták a nevezetes budapesti Andrássy-ebédlőt, amelynek szecessziós berendezését és ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Ám a gyönyörű kastély fénykora 1918-ban véget ért, a Tanácsköztársaság vörösterrorja elért idáig is. A csőcselék brutális pusztítást végzett a kastélyban. Az egykorú források szerint a fosztogatást nem a tiszadobiak kezdték, Polgár felől jöttek meg a fegyveresek. A rombolást módszeresen, szinte kéjes élvezettel hajthatták végre. Először belövöldözték az ablakokat, bezúzták a kastély ajtaját, majd bent összetörték a teljes bútorzatot. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a festményeket és a könyveket elégették. Az öreg gróf fia, II. Andrássy Gyula nem is lépte át soha többé a kastély küszöbét.
A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba, halottaik a parkban alusszák örök álmukat. 1948-ban több száz osztrák gyerek nyaralt itt, egy éven át görög menekültek gyermekei éltek itt. 1950-től a közelmúltig a kastély a gyermekvárosként működött. Ahhoz, hogy ismét a régi fényében ragyoghasson és múzeumként látogathassa mindenki, kellett a magyar kormány által létrehozott kastélyrekonstrukciós program.
Amikor a ma kastélylátogatói megérkeznek, a terület bejáratánál két kutya a fogadóbizottság. De nem kell félni, roppant barátságosak, alig várják, hogy valaki alaposan megdögönyözze őket. A baráti hangulat odabenn is folytatódik, emberi árért lehet végigjárni az épületet, egyénileg és szervezetten is. Felballaghatunk a fafaragásos, háromkarú falépcsőn és végigjárhatjuk az európai nívón berendezett szobákat. A hatalmas nyírt sövénykert-labirintus ma is él, közepén egy pompás szobrot járhatunk körbe. Az alkotás a "Leányszöktetés" címet viseli, és Fadrusz János keze nyomát viseli.
Ha már kellőképpen kigyönyörködtük magukat a kastélyban és annak parkjában, kétféle hazaútban gondolkodhatunk – mindkettő indokolt. Ha jóféle borra vágyakozunk, akkor Tokajon át jöhetünk haza, ha pedig egy finom halászlére, akkor irány Tiszacsege! Bármelyik utat választjuk, plusz élményekkel gazdagodva zárhatjuk kirándulásunkat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)