Visszaeshet a diákok száma a nyelvvizsga követelmény miatt
Szerző: novekedes.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.07.24. 07:34 | Frissítve: 2019.07.24. 07:45
Budapest - Az egyetemi felvételizők 55 százalékának nincs meg a középfokú nyelvvizsgája, ezek a fiatalok tehát a 2020-as tanévtől kezdve be se kerülhetnének a felsőoktatásba.
Már idén megjelentek olyan cikkek, amelyek arról szóltak, hogy 2020 után, amikor az egyetemi felvételi előfeltétele lesz a középfokú nyelvvizsga, nagyon sok fiatal nem fog tudni bekerülni a felsőoktatásba - írja elemző cikkében a novekedes.hu közgazdász szerzője.
Fotó illusztráció: Gerilla Önéletrajz Műhely
Bár kétségtelen, a nyelvvizsga követelménye komoly kihívásokat jelenthet a középiskolát befejező fiatalok számára, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a 21. század elején már elég nehéz úgy elvégezni egy egyetemet vagy főiskolát, hogy a hallgató nem rendelkezik nyelvtudással.
Az idegen nyelv ismerete több ok miatt is elengedhetetlen a felsőoktatásban. Először is, ahogy a negyedik ipari forradalom egyre inkább itt dörömböl az ajtókon, egyre nehezebb lesz a legkorszerűbb tudást elérni idegen nyelvtudás nélkül. Közhely, hogy a tudomány nemzetközi nyelve egyre inkább az angol, és a legújabb tudományos-technikai eredményeket elsősorban angolul lehet megszerezni.
Erre talán azt lehetne ellenvetni, hogy az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia (AI) rendszerek mellett a fordítóprogramok már egyre inkább elfogadható minőségben készítenek fordításokat bármely nyelvből. Ez elvben ugyan igaz, de azért még korántsem tartunk ott, hogy a szakmai ismeretek megszerzéséhez ne legyen szükség idegen nyelvtudásra.
Továbbá a felsőoktatáson belül a személyes kapcsolatok is egyre fontosabbak, és itt elsősorban arra kell gondolni, hogy napjainkban a felsőoktatás egyre inkább nemzetköziesedik, és a fordítóprogramok ma még elsősorban csak írásban működnek megfelelően.
Látni kell, hogy a külföldön tanuló felsőoktatási hallgatók száma napjainkban az OECD erősen konzervatív adatai szerint már világszerte átlépte az ötmillió főt és igencsak közelít a tízmillióhoz, bár a valóságban ez a szám jóval magasabb is lehet, amennyiben figyelembe vesszük a rövidebb ideig külföldön tanuló, nagyszámú kínai és indiai felsőoktatási hallgatót is.
A hazánkban tanuló külföldi hallgatók létszáma hivatalos adatok szerint harminc-, negyvenezer fő körül mozog, míg a külföldön tanuló magyarok száma is nagyjából ilyen mértékű.
A külföldön tanuló magyar fiatalok egy része külföldi felsőoktatási intézményben kezdi és fejezi is be tanulmányait, míg másik része különböző ösztöndíjprogramok (pl. Erasmus Program) belül egy-egy szemesztert tanul külföldön. Külföldön tanulmányokat folytatni (még ha csak pár szemeszter erejéig is) egyre inkább kötelező eleme a felsőoktatási tanulmányoknak, amit nyilván csak olyan módon lehet megtenni, ha az illető fiatal jól ismer idegen nyelveket.
Bár nyilvánvaló, hogy a felsőfokú tanulmányokhoz egyre fontosabb az idegen nyelvtudás, azon belül is az angol nyelv ismerete, mégis évente viszonylag sok fiatal nem tudta átvenni a diplomáját sem, mert nem rendelkezett nyelvvizsgával.
A középiskolai nyelvoktatás hazánkban sajnálatos módon még kevésbé hatékony, mint az egyetemi, aminek több oka is van.
Elsősorban a tanulók motiválatlanságát szokták kiemelni, amiért azonban nyilván nem csak a fiatalok, hanem részben a tanárok is felelősek.
Sajnálatos módon a nyelvtanárok még mindig nem használják kellő intenzitással a 21. században rendelkezésre álló informatikai eszközöket, sőt, még a középiskolák jelentős részében megtalálható interaktív táblák használata sem mindennapos a magyar középiskolákban. Ennek is több oka van természetesen, kezdve azzal, hogy a tanárok képzettsége e téren kívánnivalókat hagy maga után egészen odáig, hogy több iskolában az eszközök sincsenek rendesen karbantartva.
További gond az idegen nyelv tanítással kapcsolatosan az lehet, hogy míg sok országban a televíziós műsorok nincsenek szinkronizálva, hanem csak feliratok révén segítik a megértést, addig hazánkban évtizedes gyakorlata van a televíziós programok, illetve a DVD-ken megjelenő szórakoztató filmek szinkronizálásának. Ez alapvetően leszoktatja a nézőket arról, hogy a programban vagy filmben elhangzó nyelvi fordulatokat, sok esetben sajátos nyelvi megoldásokat követni, és ezáltal megtanulni tudják. Ide csak egy rövid megjegyzés kívánkozik, hogy az egész nap a számítástechnikai eszközökön „lógó” fiatalok esetében az angol nyelv ismerete sok esetben sokkal jobb, mint azoknak, akiknek az életében ez a tevekénység nem játszott ilyen fontos szerepet.
Jelenleg hazánkban évente 100-105 ezren felvételiznek felsőoktatási intézménybe, azonban azok 55 százalékának nincs meg a középfokú nyelvvizsgája, ezek a fiatalok tehát a 2020-as tanévtől kezdve be se kerülhetnének a felsőoktatásba.
Amennyiben nem teszünk határozott lépéseket, 2020 után a felvételező fiatalok száma akár 50 ezer fővel is visszaeshet, ami a felvételezők számának csökkenése következtében több magyarországi felsőoktatási intézmény számára komoly gondokat okozhat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)