Szijjártó szerint május közepétől száz magyar katona mehetne Irakba
Szerző: Kossuth Rádió - 180 perc | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.10. 08:19 | Frissítve: 2015.03.10. 08:26
Budapest - A külügyminiszter szerint Magyarországnak kötelessége részt venni az Iszlám Állam elleni harcban.
A terrorszervezet brutális támadást intézett az nyugati értékközösség ellen, melynek Magyarország is része. Szijjártó Péter a közrádióban beszámolt arról, hogy május közepén kerülhet sor a magyar szerepvállalásra Irakban, ahová 100 katonát küldenénk ki, 50 pedig itthon maradna tartalékos állományban.
A magyar honvédség készen áll arra, hogy részt vegyen az Iszlám Állam elleni nyugati koalíció tevékenységében - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Hozzátette: a honvédség vezetői március második felére tervezik a helyszíni szemlét a magyar katonák bevetésének lehetséges színterein. Ez azt jelenti, az országgyűlés körülbelül április közepére kerülhet abba a helyzetbe, hogy tiszta lelkiismerettel és minden információ birtokában döntést hozzon. Így május közepére lehetséges az – ha a parlament úgy dönt -, hogy magyar katonák vállaljanak szerepet a helyszínen az Iszlám Állam ellen harcoló nyugati koalíció soraiban.
Kérdésre válaszolva elmondta: Irak északi területére, Kurdisztánra vonatkozik a felkérés. Irak tekintetében ez a terület a legbiztonságosabb, itt a szövetségesek kiképzőtevékenységet végeznek. 100-150 katona bevetéséről van szó, ami azt jelenti, hogy 100 katona a helyszínen látna el feladatokat, 50 katona pedig itthon készenléti állományban állna.
Magyarország a nyugati értékközösség tagja, nem csak beszélni kell erről, hanem tettekben is meg kell nyilvánulnia ennek. Ezt az értékközösséget egy brutális támadás érte az Iszlám Állam részéről, Párizs Koppenhága és a brutális kivégzésekről szóló videók után senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy ez egy valós fenyegetés Európával szemben. Ezért azt gondoljuk, Magyarországnak kötelessége részt venni abban a harcban, amely az értékrendünket megtámadó terrorszervezet ellen zajlik – hangoztatta a külügyminiszter.
A katonai szerepvállalásról szóló döntésnél három szempontot kell mérlegelni: a kiküldendő katonák biztonságát, Magyarország általános biztonságát, és a külföldön lévő magyar érdekeltségek biztonságát. (…) Magyarországon a Belügyminisztérium, a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, és a különböző szolgálatok felelősek azért, hogy biztonságban legyenek a magyar emberek. Ha döntés születik a katonai szerepvállalásról, akkor ezek az intézmények képesek arra, hogy a megnövekedett feladataikat ellássák – szögezte le.
Hangsúlyozta: nem egy NATO-műveletről van szó, hanem az iraki kormány kért segítséget bilaterális alapon. Az Egyesült Államok is így látja el ennek a koalíciónak a vezetését. Amennyiben Magyarország részéről más típusú segítségre is szüksége van, úgy azt az Egyesült Államok jelezni fogja nekünk - tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a déli nyitás tekintetében Afrika és Latin-Amerika kerül fókuszba. Utóbbi térségben Brazília, Argentína és Mexikó is komoly gazdasági erőt képvisel, Afrikában pedig, ahogy az országok érik el a stabilitás és a fejlődés soron következő grádicsait, úgy válnak egyre inkább exporttevékenység és befektetés szempontjából egyre vonzóbb helyekké. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína immár rendkívül aktív Afrikában. A várakozások szerint az elmúlt időszakban Ázsiában mutatott növekedési ütem lesz majd a jellemző a kontinensre. Így Magyarország nem teheti meg, hogy ne vegyen részt ebben a versenyben. Ehhez azonban először „jelenlétet kell építeni” – fogalmazott Szijjártó Péter, aki elmondta azt is, hogy nagykövetséget nyitunk Etiópiában, Angolában, Ecuadorban, és három kereskedőházat a latin-amerikai térségben.
Arra a felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök inkább nemzeti érzelmű diplomatákra, mintsem világpolgárokra van szükség, úgy reagált: eddig a 116 nagykövetből 70 cseréje történt, illetve történik meg. Idén mintegy tucatnyi nagykövetnek jár le a mandátuma. Szerinte a nagykövetek többsége jól helyt áll. Fontosnak nevezte, hogy a végpontokon, ahol megjelenítik a magyar külpolitikai és külgazdasági stratégiát, az ott álló emberek jó teljesítményt nyújtsanak, megfelelő információkkal rendelkezzenek, hibátlanul végezzék el a klasszikus diplomáciai feladatokat, ami aztán jó alapot képez arra, hogy a nemzetgazdasági érdekeket külgazdasági oldalról alá tudjuk dúcolni – fogalmazott.
A közelmúltban meghirdetett déli nyitás politikájáról az M1 Ma reggel című műsorában Szijjártó Péter azt mondta: annak eredményeként magas hozzáadott értékű magyar termékek, szolgáltatások juthatnak piacra.
Közlése szerint Afrikában élelmiszer-ipari termékek mellett vízgazdálkodási, városüzemeltetési, mérnöki, információtechnológiai szolgáltatásokra van kereslet; ezekhez társulhat Latin-Amerikában a helyi cégek befektetési szándékainak feltárása és Magyarországra vonzása. Argentína, Brazília és Mexikó nagyvállalatai lehetőséget keresnek európai gyártókapacitások kiépítésére, ezek számára világossá kell tenni, hogy ehhez "Magyarország a legjobb döntés" - tette hozzá.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)