Összedugta fejét Kósa és az Állami Számvevőszék elnöke
Szerző: MTI/Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.03.24. 11:00 | Frissítve: 2012.03.24. 17:03
Debrecen – Mint ismert, Kósa Lajos korábban élesen bírálta az ÁSZ-t Debrecenről szóló jelentése miatt. A polgármesternek van egy ötlete.
Tavaly év végén jelentette meg a 23 megyei jogú város, gazdálkodásáról szóló elemzéseit az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ szabálytalanságot nem talált, de néhány javaslatot megfogalmazott. Kósa Lajos polgármester a Debrecenről szóló jelentéssel kapcsolatban a januári közgyűlésen kifogásolta, hogy abban nem jelent meg az, hogy bizonyos területek állami fenntartásba mennek át.
Szerinte tárgyi tévedések is vannak benne, például azt írták, hogy 660 millió forint támogatást adott a debreceni önkormányzat a Kenézy Kórháznak, miközben azt a megyei önkormányzat adta. A jelentésben önkormányzati támogatásként szerepel olyan állami normatíva – tömegközlekedési támogatás –, ami csak átfut az önkormányzaton, azt egy az egyben megkapja a DKV Zrt. Kósa Lajos szerint „állami pénzen lehet hülyének lenni”, de nem érdemes, ezért a polgármester kezdeményezi, hogy ha ilyen gyenge színvonalú elemzéseket készít az ÁSZ, akkor ezt nem fontos finanszírozni.
Jobb lenne az eredményszemléletű számvitel
Kósa Lajos szombaton a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökeként konzultált Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével; az eredményszemléletű államháztartási információs rendszer előnyeiről, valamint az önkormányzatok vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről konzultáltak.
Domokos László a konzultáció szünetében tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a jelenlegi, pénzforgalmi szemléletű számviteli rendszer nem ad valós képest az önkormányzatok vagyoni helyzetéről, emellett nem ad megfelelő ellenőrzési hátteret sem.
Kósa Lajos elmondta: a szombati konzultáción egyetértettek abban az ÁSZ-szal, hogy a mostani pénzforgalmi szemléletű rendszert át kell alakítani eredményszemléletűvé, azokkal a specialitásokkal kiegészítve, amelyeket az államháztartás esetében meg kell tenni. Ez szerinte körülbelül 2020-ra valósulhat meg.
Domokos László emlékeztetett arra, hogy a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzésére az ÁSZ-törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosításával nyílt meg a lehetőség. Ezt megelőzően az ÁSZ csak érintőlegesen foglalkozhatott ezzel, miközben számos példa mutatja, hogy az önkormányzati társaságok jelentősége kiemelkedő ebből a szempontból.
Példaként említette, hogy elég csak az ÁSZ által éppen a közelmúltban ellenőrzött BKV hatalmas tényleges és rejtett adósságára, illetve ennek Budapest pénzügyeire gyakorolt hatására gondolni.
Az elnök kifejtette, hogy a pénzforgalmi szemlélet az adott időszaki bevételek és kiadások elszámolásánál a teljesített pénzügyi vonatkozásokra koncentrál, így sem a jövedelmezőség, sem pedig az eszközök valós piaci értékének meghatározására nem alkalmas. Így ma Magyarországon a beszámolókból pótlólagos adatbekérés nélkül szinte lehetetlen megmondani, hogy pontosan mennyit költ az önkormányzat kötelező szakfeladatainak - közoktatás, városüzemeltetés - ellátására - hívta fel a figyelmet. Problémát jelent az is, hogy a most hatályos nyilvántartási és beszámolórendszer nem veszi figyelembe a pénzmozgással nem járó tételeket - jelezte Domokos László.
Hangsúlyozta, hogy az eredményszemléletű államháztartási információs rendszert azért lenne célszerű bevezetni, hogy "tisztán lehessen látni", és egy értelmes, ésszerű gazdálkodásra, megbízható elszámoltatásra nyíljon lehetőség.
Domokos László ismertette, hogy az ÁSZ idei első féléves ellenőrzési tervében az önkormányzatok vagyongazdálkodásának, illetve a többségi tulajdonukban lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzése külön témaként szerepel, ezzel kapcsolatban próbaellenőrzések indulnak. Az ellenőrzések fő célja a vagyongazdálkodással kapcsolatos erős és gyenge pontok feltárása, a jó gyakorlatok ismertté tétele, amelyek megalapozhatják az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonyabbá, illetve a közszolgálati feladatellátás eredményesebbé válását - tette hozzá.
Kósa Lajos elmondta: a jelenlegi számviteli rendszer szerint nem lehet például megbízható választ adni arra a kérdésre, hogy 1990 óta a magyar állam mekkora vagyont vesztett, mert egy olyan számviteli rendszer van, amely "nagyon primitív", és csak az alapfolyamatokat képes "úgy ahogy" kezelni. Kifejtette: nemcsak az érdekes, hogy mennyi a befolyt adóbevétel, mennyi a kiadás, és e kettő mérlege, hanem azt is tudni kell, hogy közben a vagyon hogyan változik. Ő is úgy vélekedett, hogy át kell állni arra az elszámolási rendszerre, amely a vagyon állapotát, a hitelfelvételeket is mutatja.
Kósa Lajos kérdésre válaszolva elmondta, álláspontjuk szerint a költségvetés minden szintjén be kellene vezetni az eredményszemléletű rendszert, nemcsak az önkormányzati alrendszerre vonatkozóan.
Az Állami Számvevőszék és a Megyei Jogú Városok Szövetsége közötti egyeztetés az első volt azon konzultációk sorában, amelyek során az ÁSZ tájékoztatja az érintett önkormányzati szervezeteket ellenőrzési tervéről és módszertanáról, illetve lehetőséget biztosít ezen szervezeteknek észrevételeik megfogalmazására - jelezte Domokos László.
A szombati konzultáción részt vett Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke, illetve Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere, az MJVSZ társelnöke, valamint Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere, az MJVSZ Gazdasági Bizottságának elnöke is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)