Orbán Viktor a bürokratikus birodalomról és a nemzet gyökereinek fontosságáról szólt
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.07.19. 08:46 | Frissítve: 2013.07.19. 23:20
Budapest - Az euró bevezetésével kapcsolatban a kormányfő azt mondta, az egyetlen racionális megközelítés, hogy Magyarország a saját, célzott politikáját kövesse.
Orbán Viktor terjedelmes interjút adott a The Wall Street Journal amerikai lap európai kiadásának pénteki számában, amelyben részletesen beszélt arról, milyen érzések uralták a Tavares-jelentés vitájakor, mi szükséges az euró bevezetéséhez, és miért nem a sikertörténet szót használja, amikor Magyarországról beszél.
Válságban a sztenderd gazdaságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség, az ilyen politikára mondják az emberek, hogy unortodox. Pozitívabb szemlélettel nézve innovatív és célirányos – tette hozzá. Orbán Viktor szerint a nagy cégek általános, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát akarnak, de erre válságkezelés idején nincs mód.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2002-ben még Közép-Európa élvonalában volt, 2010-re viszont a leggyengébb lett. Amikor átvették az ország irányítását, világos elképzelésük volt arról, miként győzzék le a válságot, hogyan tegyék Magyarországot versenyképessé. Ismert, 2010-ben az államadósság még növekedett, ma viszont csökken, és az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A külkereskedelem ugrásszerűen növekszik, a külső fizetési mérleg pozitív, ami, mint Orbán aláhúzta, nagyon értékes válság idején.
A kormányfő szólt arról, hogy amikor hivatalba lépett, 1,8 millió adófizető volt, most 4 millióhoz közelít a számuk. A jövedelem reálértéken növekszik, a nyugdíjak emelkednek, a gazdaság ismét bővül. Úgy látja, ha valaki sikertörténetről beszél, azt senki nem hiszi el, mivel ez az, amit a kommunisták annak idején mondogattak. „Így mi azt mondjuk, hogy jobban teljesítünk, és nem azt, hogy sikeresek vagyunk.” Rámutatott arra is: kormányának gazdaságpolitikája a középosztályt erősíti, s a kultúrára, sportra, tudományra fordított kiadások nagyobbak, mint az elmúlt húsz évben bármikor, mégis sikerült elérnie az országnak a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését.
Orbán elmondta, Magyarország rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy kijusson a válságból. Hozzátette: mivel a Fidesz támogatottsága, dacára a nehéz időknek, meglepően jól tartja magát, van esélyük a győzelemre a következő választáson is.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy kormányzása alatt fogadták el Magyarország első demokratikus alkotmányát, amely kimondja: a gazdaság a munkán és a vállalkozás szabadságán alapul, és megköveteli a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetést, valamint korlátot szab az államadósságnak. Erről véleménye szerint nem sokan beszélnek. „Kísérletet teszünk arra, hogy az alanyi jogú juttatásokon alapuló társadalmat érdemeken alapuló társadalommá változtassuk. Nagyon közel vagyunk hozzá. Az ilyen átalakulás nagyon bonyolult. Már csak az maradt hátra, hogy kiderüljön, ezt megvalósítva is lehetséges-e választást nyerni.
Az Európai Unióról szólva kiemelte, hogy a szervezetet nemzetállamok tevékenységének összehangolására hozták létre, ebből kifolyólag finomra hangolt, bonyolult intézményi felépítménye van. „Ha a dolgok jól mennek, az intézmények kielégítik az emberek vezetés iránti igényét. Ha viszont válság van, nem az intézményekben, hanem az emberekben bíznak. Olyanokra van szükség, akik megmondják, hogy kockázatos döntéseket kell hozni, cselekedni kell, és azt mondják az embereknek, kövessetek” – fogalmazott Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, mikor csatlakozhat Magyarország az eurózónához, a kormányfő kifejtette: szeretné kihasználni annak előnyeit, hogy az ország még nem vezette be a közös valutát. Az egyetlen racionális megközelítés, hogy Magyarország a saját, célzott politikáját kövesse – jelentette ki, emlékeztetve: kétharmados döntés kell ahhoz, hogy ne a forint legyen Magyarország fizetőeszköze.
A Tavares-jelentést érintő kérdésre válaszolva a miniszterelnök leszögezte: nagyon veszélyes az Európai Parlament eljárása, amely véleménye szerint nem más, mint egy bürokratikus birodalom rejtett kiépítése. Arra is kitért, hogy a magyar kormány az unióhoz képest néhány alapelvről egész más nézeteket vall. Kifejtette: az európai politikai gondolkodás fővonalát ma a haladás képzete határozza meg, a magyar kabinet ezzel szemben abban hisz, hogy Isten teremtényeiként élünk, és nem gondolja, hogy létezne bármiféle célkitűzés Európa történelme számára. „Az európai politikai gondolkodás fővonala szerint el kellene hagynunk a gyökereinket. A gyökereket a szabadság ellenségeinek tartják. A gyökereink nélkül azonban elvesztünk” – hangsúlyozta a kormányfő. Elmondta, hogy kész megvitatni ezeket a kérdéseket, de nem olyan módon, hogy a politikai gondolkodás fővonala határozza meg, mi a modern vagy az európai. A jelentésről szóló vitáról úgy véli, sokkoló élmény volt, mint egy inkvizíció. Ami a Tavares-üggyel történt, az idegen az EU kultúrájától – fogalmazott. Feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy ügyben ugyanaz a csoport lehet ügyész és bíró is egyben.
A munkahelyteremtésről szólva így beszélt: „Azt mondhatom majd novemberben a magyar embereknek, hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, megvan rá a lehetősége.” Hozzátette, hogy a közmunka természetesen nem álmaink munkája, de legalább van lehetőség dolgozni a létfenntartásért.
Felfogása szerint az első számú célpont az adósság, a költségvetés csak következmény. „Le kell nyomnunk az adósság szintjét 50 százalék alá, ez a cél. […] Amint ezt megtettük, biztosítva van, hogy a költségvetési deficit nem vezethet növekvő adóssághoz” – jelentette ki Orbán Viktor a bevétel szerkezetére utalva.
A miniszterelnök hozzáfűzte, hogy az adósság struktúráját is meg kell változtatni, egyre több adósságot kell finanszírozni belső megtakarításokból.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)