Csak 1,5 százalékkal nőtt a GDP
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.16. 09:10 | Frissítve: 2011.08.16. 09:10
Budapest – A várt 2,1-2,3 %-os bővülés helyett 1,5 %-kal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévben.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei a második negyedévben a megelőző negyedévhez és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes számok alapján. Ez jelentős lassulás az első negyedévi 2,5 százalékos éves, és 0,3 százalékos negyedéves összevetésű növekedéshez viszonyítva.
Elemzők 2,1-2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben a múlt év április-júniusához képest, míg az előző negyedévi növekedés 2,4 százalékos volt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok az első negyedévi 1,6 százalék után a másodikban 1,2 százalékos növekedést mutatnak.
Az első félévben Magyarország bruttó hazai terméke 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a naptárhatás kiszűrésével 1,9 százalékkal nőtt. A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. Bedekovics István, a KSH munkatársa elmondta, hogy a növekedés lassulása elsősorban az ipari termelés növekedésének visszaesése miatt következett be. Bár a mezőgazdaság bővült a második negyedévben, nem tudta ellensúlyozni az ipar növekedésének megtorpanását. Az ipari termelés lassulása az exportkereslet csökkenése miatt következett be - tette hozzá Bedekovics István.
Az ipar súlya a GDP-ben 24-25 százalék, a mezőgazdaságé viszont csak 3 százalék - jegyezte meg. Tavaly a második negyedévben a gazdasági növekedés 1,0 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva, naptárhatás kiszűrésével 0,8 százalék, szezonálisan és naptárhatás kiszűrésével 0,7 százalék volt. Tavaly a második negyedévben 0,3 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévhez képest. Magyarországon 2009 utolsó negyedévében ért véget a másfél éven át tartó recesszió, és tavaly 1,2 százalékkal nőtt a GDP a 2009-es 6,7 százalékos visszaesés után.
Csalódást okozott a GDP adat az elemzőknek, romlanak a kilátások
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint érdemben romlottak az idei és a jövő évi növekedési kilátások is, a 3 százalék körüli gazdasági bővülést "el lehet felejteni". Emlékeztetett rá, hogy az ipari termelés elmúlt időszakbeli lassulása már előrevetítette az elemző által várt 2,4 százalékos éves ütemnél lassabb bővülést, a 1,5 százalék azonban mindenképpen negatív meglepetés. A növekedés lassulásában az ipari termelés fékezése és az építőipar továbbra is drámaian alacsony teljesítménye játszotta a fő szerepet, a mezőgazdaság jó eredményei pedig nem tudták ellensúlyozni a negatív hatásokat.
Felhasználási oldalról is kedvezőtlen lehet a kép: a háztartások fogyasztása vélhetően stagnált vagy csökkent, és a beruházások is eshettek - tette hozzá. A jövő évi kilátásokat jelentősen rontja az exportpiacok szűkülése, amelyet az ugyancsak kedden publikált, a várttól elmaradó német GDP adat is tükröz. Egyben azt is jelzi Árokszállási Zoltán szerint, hogy a kilábalás csak nagyon lassú lesz. Arra is figyelmeztetett, hogy a tartósan erős svájci frank árfolyam lassítja a belföldi fogyasztást, így csökkennek az áfa- és egyéb adóbevételek, ezért újabb kormányzati kiigazításokra lehet szükség.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a GDP az idén 2 százaléknál gyorsabban aligha bővülhet Magyarországon. Az elemző sem várt ilyen alacsony éves adatot, de azt mondta, hogy az ugyancsak csalódást keltő német 0,1 százalékos negyedév/negyedévi GDP adat tükrében az is szinte csoda, hogy a magyar GDP nem csökkent negyedévi összehasonlításban.
Az exportvezérelt gazdaság kezd kifulladni az elemző szerint, noha a nettó export továbbra is pozitív, a fogyasztás és a beruházások húzhatják le a mutatót.
A jövő évi kilátások is romlottak az elemző szerint, bár megjegyezte, hogy jövőre már beindul a Mercedesben a termelés Kecskeméten, ami teljes kapacitásnál akár 0,6 százalékpontot is hozzátehet a bővülési ütemhez. A gyorsabb növekedést akadályozza, hogy a belső fogyasztást az erős svájci frank fékezi, pozitívumot csak az uniós források felhasználása jelenthet. Az idei hiánnyal nincs probléma a magán-nyugdíjpénztári vagyonnak köszönhetően, jövőre azonban már jóval nagyobb lehet a bizonytalanság - tette hozzá.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)