Brüsszel nem fagyasztja be a kohéziós alapok folyósítását
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.05.30. 13:56 | Frissítve: 2012.05.30. 16:18
Brüsszel – Az Európai Bizottság javasolja, hogy oldják fel Magyarország vonatkozásában a kohéziós alapok folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést – közölte szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Ugyanakkor Magyarország rövid- és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe – állapította meg szerdán közzétett gazdasági-pénzügyi jelentésében az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság javasolja, hogy oldják fel Magyarország vonatkozásában a kohéziós alapok folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést – közölte szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője ezt azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen. Barroso azután tartott sajtótájékoztatót, hogy közzétették az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelést és az egyes országokra szabott ajánlásokat, a biztosok testülete pedig ennek nyomán következtetéseket vont le és döntéseket hozott.
Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök külön tartott sajtótájékoztatót, és ő is megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a brüsszeli bizottság indítványozni tudja a fegyelmező célú döntés visszavonását. Rehn ugyanakkor Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol az Európai Bizottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal. Magyar vonatkozásban ez az egyensúlyhiány Brüsszel szerint főként a beruházási pozíciókkal kapcsolatban tükröződik.
Az Európai Bizottság február 22-én javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak, hogy függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Magyarországgal szemben 2004 – vagyis EU-csatlakozása óta – folyamatosan úgynevezett túlzottdeficit-eljárás van érvényben.
A tagországok pénzügyminiszterei március 13-án jóváhagyták a kohéziós támogatás felfüggesztését a következő évtől, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. Ez volt az első alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövőre nézve és feltételesen is.
Ezután Magyarország – miként a többi tagország is – az újabb keletű, szorosabb gazdasági-pénzügyi koordináció jegyében eljuttatta Brüsszelbe saját nemzeti reformprogramját, amely mélyreható szerkezeti átalakítást tartalmaz. Erre reagálásként tette most közzé az uniós testület az egyes országok értékelését és a megfogalmazott ajánlásokat. Magyarország vonatkozásában a biztosok – arra tekintettel, hogy a magyar költségvetési hiány brüsszeli számítások szerint is az elfogadható határértéknek tekintett 3 százalék alatt marad mind idén, mind jövőre – úgy döntöttek, hogy kezdeményezik a kohéziós támogatás felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntés visszavonását.
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye ezen a napon ismertette az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelését és az egyes országokra szabott ajánlásokat.
A Magyarországról szóló dokumentum szerint ebben az évben a magyar gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal csökken, majd 2013-ban „némileg lendületbe jön”. A munkanélküliség 2012-ben enyhén csökken 10,6 százalékra, majd a következő esztendőben várhatóan tovább esik.
Az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács idén januárban azt állapította meg, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a konszolidációs folyamat érdekében. Ennek nyomán – állapította meg az Európai Bizottság – a magyar kormány erőfeszítéseket hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a költségvetési célok elérését 2012-ben, valamint a 2013-ban is, amikor kivezetnek a rendszerből lényeges egyszeri bevételeket.
A brüsszeli testület szerint a magyar kormány széles körű szerkezetireform-programba vágott bele, ami a munkapiac kulcsfontosságú elemeit is megcélozza, valamint lépéseket tartalmaz az üzleti környezet reformja érdekében. A politikai válaszok azonban – vélekedett a Bizottság – számos területen meglehetősen hiányosak.
A kihívások kapcsán a brüsszeli dokumentum összeállítói megállapították, hogy a 2012-es 2,5 százalékos, illetve a 2013-as 2,2 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését „fenntartható módon kell majd biztosítani”. Felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdasági stabilitásról már elfogadott sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező erejű középtávú költségvetési keretet.
„Ezen túlmenően a közelmúltbeli adóváltoztatások negatívan hatottak az alacsony keresetűekre, és ennek folytán nem járultak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez” – olvasható az Európai Bizottság értékelésében. A közfoglalkoztatást átszervezték, ami összességében szűküléssel járt, és ez ellentétes irányú a 2011-es ajánlásokkal – áll a dokumentumban.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény megítélése szerint további kihívást jelent a közigazgatás átláthatósága és színvonala, amely tekintetben Magyarország számos jelzőszám vonatkozásában alacsonyan teljesít. Aggodalomra lát okot az uniós testület az oktatási rendszer méltányosságát és hatékonyságát illetően is, „különösen azokra az újabb törvényi változtatásokra tekintettel, amelyek magukban hordozzák a korai iskolaelhagyók számának növekedése és a magyar oktatási rendszeren belüli szegregáció veszélyét”.
Az idei magyar nemzeti reformprogram és konvergenciaprogram brüsszeli értékelés szerint jelentős intézkedéseket tartalmaz, amelyek megvalósítása előmozdíthatja a kulcsfontosságú kihívások megválaszolását, ám olyan lépésekre van szükség, amelyek biztosítják azt, hogy a politika alakítása következetesebben és hatékonyabban támogatja e célokat.
Az Európai Bizottság a Magyarország tekintetében megfogalmazott „országspecifikus ajánlások” között első helyen azt emelte ki, hogy erősíteni kell a fiskális erőfeszítéseket a túlzott deficit mérséklése érdekében, ami hozzájárul a közadósság magas szintjének csökkentéséhez is. Brüsszel szerint Magyarországnak „költségvetés-semleges módon” növelnie kell a munkapiaci szereplők számát, enyhítenie kell az adóreformnak az alacsonykeresetűekre gyakorolt hatását.
Magyarországtól azt is elvárja az uniós testület, hogy valósítsa meg az üzleti környezet javítását célzó intézkedéseket annak a szabályozási reformnak és az adminisztratív terheknek a csökkentése révén, amelyeket a nemzeti reformprogram tartalmaz.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)