Bizottság vizsgálja a cukorválság okait
Szerző: MR1-Kossuth Rádió | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.08. 14:47 | Frissítve: 2011.08.08. 14:47
Budapest – Hétfőn ülésezik az a vizsgálóbizottság, amelynek feladata kideríteni, hogy miért épült le a hazai cukoripar – adta hírül a Kossuth Rádió.
Hogyan jutottunk ide? Lényegében erre a kérdésre keresi a választ a vizsgálóbizottság. Egyelőre a kérdéseknél tartanak, de egy összefoglalót már adott Kelemen István, a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint a 2004-es kvótacsökkentés és a 2006-os cukorreform már eleve csapás volt az egész ágazatra.
A magyar cukorágazatnak a privatizáció ártott a legtöbbet a rendszerváltás után. Ennek következménye volt, hogy a külföldi tulajdonosok bezárták a gyárakat, és a termelők hiába próbáltak tulajdonjogot szerezni a gyárakban, hogy legalább beleszólásuk lehessen a folyamatokba. A földművelésügyi tárca mindent megtett, amit tehetett, hogy közvetítsen a gyártók és a termelők között, de hiába – mondta Kelemen István. Példaként említette: a Nordzukker például 2007 novemberében délelőtt tizenegykor még tárgyalt a termelőkkel és a minisztériummal, délután kettőkor pedig bejelentette a szolnoki gyár bezárását.
A főtitkár szerint most mindenekelőtt azt kell elérni az Európai Bizottságnál, hogy megmaradjon 2013-tól is a nemzeti támogatás lehetősége. Ez most az átvételi ár negyedét jelenti. Ha ez nem marad meg, 2013 tavaszán már nem lesz, aki cukorrépát termeljen. A másik fő cél a kvótarendszer fenntartása, különben se Magyarország, se a többi uniós ország nem lesz képes felvenni a versenyt a nádcukorral. Fontos az is, hogy nemzeti szabályozás érvényesülhessen, és hogy Magyarország legalább az önellátás szintjén állítson elő cukrot – mondta Kelemen István.
A parlamenti vizsgálóbizottság áttekinti a cukorgyárak privatizációját is – mondta a Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában Font Sándor, a testület társelnöke. A fideszes képviselő hozzátette: nem csak a szerződéseket nézik meg, hanem a döntések előkészítését és megszületését, és azt is, hogyan ellenőrizték a megállapodások betartását.
Külön figyelmet szentel a bizottság annak a folyamatnak is, hogy az uniós kvóták kiosztása után hogyan vált az ország nettó exportőrből importőrré. Font Sándor szerint erre azért van szükség, mert a kormány újra szeretné tárgyalni a kvótákat, hogy legalább a hazai szükségleteket kielégítse a termelés, és az egyeztetésekhez pontosan ismerni kell, hogy az előző kormányok milyen álláspontot képviseltek a kérdésben.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)