A hajdúvárosok küldöttei 14. alkalommal vettek részt a Bocskai zarándoklaton
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.02.24. 18:00 | Frissítve: 2020.02.24. 18:00
A Hajdúnánás–Hajdúdorog–Hajdúböszörmény–Debrecen–Derecske–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás útvonalat követő delegáció a Bocskai István életéhez és uralkodásához kapcsolódó egyes helyszíneket, emlékhelyeket kereste fel február 22-én és 23-án.
Vasárnap délben Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemhez érkezett a csapat, itt áll 2009 ősze óta egy impozáns emléktábla annak mementójaként, hogy a fejedelem küzdelmes és kalandos élete során volt Várad kapitánya, Bihar vármegye főispánja, a Partium tényleges ura is.
Tőkés László egyetemalapító püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a zarándokokat és a helybéli emlékezőket, üdvözlőbeszédében megrajzolva a fejedelem pályáját, kiemelve annak geopolitikai jelentőségű momentumait, méltatva a hazafi, a hadúr és a hitvédő történelmi érdemeit. Bocskai ugyanis arra intette végrendeletében az erdélyieket, hogy Magyarországtól el ne szakadjanak, és arra intette a magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák maguktól.
Politikai eredményeit és hagyatékát méltatva Tőkés László rámutatott:
a fejedelem – mai szóval – egységet teremtett a sokféleségben, amikor szabadságot és nyugalmat hozott a Kárpát-medence alaposan megtépázott, háborúk dúlta középső és keleti felébe, létrehozta a hajdúk és székelyek szimbolikus egységét, a Partium és Erdély összetartozását, és nem utolsósorban érvényt szerzett az 1568-as tordai vallásbékének.
A három részre szakadt ország részleges egyesítőjeként Bocskai István Erdély aranykorának megalapozója is – emlékeztetett az EMNT elnöke, hozzátéve: gyakorlatilag az általa négy évszázada kijelölt történelmi nyomvonalon haladunk ma is, amikor a leszakítottak Részek a független Magyarországgal szövetségben a „pusztulás megépítésén”, az elrontottak kijavításán munkálkodnak.
Szólláth Tibor hajdúnánási polgármester a küldöttség vezetőjeként köszönte meg a fogadtatást, röviden vázolva a 2007-ben megindított zarándoklatsorozat történetét.
Kitért Bocskai és hajdúk viszonyára, illetve több demográfiai vonatkozásra, megemlítve: a fejedelem kilencezer hajdút telepített le annak idején, ma százezres a magyarországi hajdúvárosok össznépessége, településeik virágzanak, akár sikertörténetről is beszélhetünk, bár a történelem viharai közben olykor csak a véletlenen múlott, hogy ma Magyarország határain belül élhetnek. Ennek tudatában idézte Bocskai egy kevésbé ismert posztulátumát: „Fundamentuma megmaradásunknak, hogy egyik magyart a másikkal ne rágassák, étessék.”
Szavalattal Meleg Vilmos színművész, az RMDSZ városi szervezetének elnöke szolgált, aki Kozma Andor és Juhász Gyula egy-egy szövegét tolmácsolta a rá jellemző átéléssel. Az egyetem belső udvarán álló emléktáblánál a hajdúvárosok küldöttei, az EMNT, az EMNP és az RMDSZ képviselői koszorúztak, az esemény a Szózat és a Himnusz eléneklésével ért véget.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)